Ég a ház de a bent lakók arról vitatkoznak, hogy egyik fele  miért pizzát, a másik miért hotdogot, a harmadik miért töltöttkáposztát rendelt és "ölik egymást" e miatt, a fuldokló füstben és a harc hevében locsolják egymásra az olajat, hátha a másik hamarabb ég el mint ő, miközben közösen kinyírják azokat akik próbálnák oltani a házat, mert az egyéni, kicsinyes sérelem és bosszú mindent felülír.

Az az iszlám, ami itt dörömböl a kapuinkon, pontosan erre számít és ezt használja ki: senki ne higgye, hogy a menekülőnek öltözött hadakat ide vezénylők nincsenek tudatában, hogy egy nyugati (megfogalmazásuk szerint: hitetlen és dekadens nyugati, - ebben pedig sajnos igazuk van) politikus, konkrét esetünkben Angela Merkel, akkor is képes és hajlandó a saját politikai belpolitikai (választási) pecsenyéjét sütögetni, ha tudja és átlátja, hogy ez milyen következményekkel jár a hazája és a térsége jövőjére. Tudják, de mennyire! - és kihasználják ezt is.

Egy vallási köntösbe bújtatott politikai eszmerendszer, amely totalitárius és tekintélyelvű (ld. a klán-uralmat Irakban, Pakisztánban, Afganisztában) egyszerűen nem ismeri a demokráciát: azt a helyzetet, amelyben kormánypárti és ellenzéki álláspontok képviselői csapnak össze heves, szőrszálhasogató viták, kölcsönös vádak közepette. Az iszlám stratégái nem ismerik ezt a valóságot, de látják, hogy a "hitetlenek" társadalma nem egységes - azaz sebezhetőbb, mint egy olyan muszlim társadalom, amelynek Mohamed erőszakos, hódításra törő hite a kötőanyaga. Az iszlám társadalom, a belső villongások, hatalmi harcok ellenére KIFELÉ, a "hitetlen" világ felé egységes tömb: minden oda tartozó célja az "egyetlen igaz hit" és élet-szabályai szüntelen terjesztése.

Amíg tehát mi itt egymás haján búcsúzunk másod- és harmadrendű ellentétek miatt, a bezúdulók és irányítóik kaján mosollyal dörzsölik a kezüket. Mi, ostoba kafírok, ezzel a játékukat játsszuk: szívességet teszünk nekik..