Bocs, itt kavarodás vagyon....

A tűrés és a hézag két külön dolog...

A csapágy hézaga "állítható", akár "negatív" is lehet, azaz be lehet úgy feszíteni, hogy nemcsak meg nem nyekken, hanem el se fordul! hengergörgősre nem igaz!)

Ha egy normál mélyhornyú golyóscsapágyat axiális megfeszítesz, akkor a golyók a külső gyűrű pályának egyik, a belső gyűrű pályájának pedig ezzel ellentétes oldalának feszülnek és egyáltalán nem lesz se axiáli, se radiális elmozdulási lehetőségük!

A csapágyhézag olyan "követelmény", ami ha nincs, akkor a csapágy az első, az üzemi hőfokot elérő időben végképp beállna: ha nincs, akkor golyó ide, golyó oda, elkezd melegedni, ettől tágul, azaz lecsökken a csapágyhézag, amitől mgnő az összeszorító erő a gördülő felületek között, amitől megnő a súrlódási veszteség, amitől melegszik... stb.

Én már láttam összeheggedt golyós és hengergörgő csapágyat! Nem hinnél a szemednek...

A csapágyhézag egyébként gyári adat: nulla terhelés mellett, előfeszítés nélkül a csapágyat alkotó elemek (külső és belső gyűrű) közötti elmozdulás lehetősége. Ezt a konstrukció és a szerelés bőven felülírhatja - egyetlen olyan esetet ismerek, amikor § hézagot kell készíteni, ez pedig a hosszú (főként vasúti) szállítás. Akkor minden egyes sínillesztésen való áthaladás egy-egy (önsúlyból származó) ütés lehet csapágy számára (például szállított hajtóművek esetén - a vasúti kereke csapágyazása másik kérdés!).

A csapágy tűrése pedig az, hogy milyen méret (és alak) tartományban fogadod el a csapágy méreteit - ehhez választasz tengely és furat méretet - ahogy nem tudom, már kimondta, de jól beszélt: a forgó elem van "szorosabban" illesztve.