08.06.04. szerda
Az 52.születésnapom. Az utolsó összeomlásomból kb.egy év alatt nagyjából jól kijöttem. Az elmúlt hónapokban  "már csak" két nagy problémával kellett szembenéznem :
1, szembenézés a múlttal: honnan jövök és ugyan hová a fenébe tartok? Ez a nem szelíd szellemi harc az elmúlt hónapokban  kezd biztató formát ölteni-P.Hendrix barátom segítségével,a fideliós tábor feltehető időnkénti(?)  dühkitörésére.
2, nap mint nap megjelenés az elmebeteg/bűnöző--reformkor engem leginkább nyomasztó  ketrecében :a munkahelyi csatározásban,ahol szokásom szerint  passzív és naiv  voltam. Az én szempontomból ez a harc is jó irányt vett az elmúlt hónapban,mivel a hajdani ötösfogatunkból mint egy forgószél 3 munkatársamat elsöpört egy helyi reform;maradtunk ketten a régi gárdából - és jöttek új időknek új dalaival az ifjú titánok..akik teljes megdöbbenésemre,  jobbnak(?!) tűnnek(?!) mint az előző gárda.
Megmaradt kolléganőmmel a korábbinál is szorosabbra fűződött a 12 éves kapcsolatunk- ugye baj/gond/nyomorúság összeköt(het). Tegnap láttam nála egy újságot, amiben a RINGet köszöntik. Hű mondom,mit írnak a Ringről?-Miféle  Ringről? Hát az operáról. Miféle operáról ? Hát a Wagner operájáról. Az Wagner ? Te azért ismered nem? De, mondom. És mikor lesz? Két hét múlva. Megnézed? Nem tudom,még gondolkozok rajta pár napig,aztán majd esetleg elmegyek jegyet venni....
Bizony,nagyon is érdekel a MÜPA RING. Ilyenkor a Fidelióban már javában megy a duma ,de mióta P.Howard barátom rászabadította az életemet a Fidelióra, azóta már nem egy pillanatra sem merészkedek bele -nehogy ,nehogy, nehogy... és bizony mostanra megint tök magányos lettem. Hiányzik a Fidelio. Hiányzik ennio makacs útkeresé, cisz moll orgona "őrülete", vörösbegy talpig-szíves pedagógussága, a szécsipalizó moor bach/orosz/ tudása, zsölény bölcsessége(i), stefl iróniája, Kántor karakánsága, emerzoli jazzelése,pszi Beethoven és Csajkovszkiíj szenvedélye, Judit forradalmisága,de még wise gentleman és zenesz urak szent /elvakult balliberalizmusa is hiányzik.
Jó volt fideliózni.A gyerekeim  magas ívből letojják a Fideliót,munkatársaim
nem is ismerik, aki meg esetleg ismeri,netalán olvassa, az meg rólam nem feltételezi,a feleségem nem foglalkozik vele,barátaim pedig már lassan mind eltűntek-vagy átalakultak,igy itt szinte teljesen inkotnitóban,mint egy marslakó  "játszadozhattam".