.kaktusz

Július – a legmelegebb szívű hónap

 

 

 

Ha a július valódi mese volna,

 messziről gyökerezne a családfája,

népes családból származna,

testvérei lennének

egy híján tizenketten,

apja lenne az év, anyja

a nyár nevű röpke évszak,

ki harmadik felesége férjének …

az apának már a hetedik,

az anyának a második gyermeke

a július nevű jó kedvű apróság,

melegszívű gyermek,

ki mosolyával felmelegíti

a legridegebb zugot is,

a hangulata leginkább jó,

de ha kisebbik testvére,

a nyár első gyermeke

felbosszantja

esőcsináló Medárddal,

attól egy ideig

 elmegy a mosolygós kedve is,

miatta sokszor hullanak a könnyei,

igaz, legtöbbször csak,

mint egy valódi gyermeknek,

még patakzik a zápor,

de már szemében,

szája szélén ott ragyog

a kedves kis mosoly,

mitől még a szivárvány is

kap szárnyra,

jó gyermek a július,

ugyan nyűgös néha,

de hát olyan kicsi,

mondja olyankor hiába

az anyukája,

legyél melegszívű,

adj örömöt az embernek…

talán,

mert valamiért megsértődik,

hozzá kedve nincsen,

de azért mi szeretjük így is,

hiszen

ő a legmelegebb szívű hónapunk,

hogy örökre megjavul,

várjuk reménykedve,

várnánk,

ha hinnénk a mesékben.

 

2011. július 01.