1) Kicsit pontosabb így a kronológia:

 

22000-10500 éve: A Nílus-völgyén kívül a Szahara alkalmatlan volt emberi megtelepedésre.

 

10500-9000 éve: A heves esőzések következtében szinte az egész Szahara lakhatóvá vált.

 

9000-7300 éve:  Folytatódtak az esőzések, egyre dúsabb volt a vegetáció, állatfajok telepedtek be, s ez gyorsította az emberek beköltözését is.

 

7300-5500 éve: Elmaradtak a nagy esőzések, a Szahara újra elsivatagosodott, s az emberek visszaköltöztek a Nílus-völgyébe. 

 

2) A két lépcsős építkezési mód két helyen is tetten érhető a Szfinxnél:

a) A nyugati falon két kitermelési nyom látható. A magasabbik, nyugatabbra fekvőben mély barázdák vannak, a csapadék repedéseket vájt bele. A második, mélyebben fekvő fal közelebb van a Szfinx hátsó részéhez, és jóval kevesebb csapadéktól származó erózió látszik rajta.

b) A Völgytemplom és a Szfinx templom mélyen erodált mészkőtömbjeit több helyen jól láthatóan gránitlapokkal burkolták be. A gránitlapokat hozzávágták a mészkőtömbök erodált felületéhez. A mészkőtömbök felszínén soha nem találtak feliratokat. A gránit burkolóköveken viszont több, Óbirodalomból származó feliratot találtak. Ilyen pl. „Halottaink örökké élnek.”

 

Ez azt jelenti, hogy:

 

1) A Szfinx hátsó, nyugati fele eredetileg magasabban volt, mint később, amikor az Óbirodalom idején a fáraó a szobor hátsó felét szűkebbre faragtatva és a gödör nyugati részét az új szintig lemélyíttetve elválasztotta a szobrot a sziklától és ezáltal újfajta alkotássá tette.

2) A Szfinx templomait az Óbirodalom idején nem építették, hanem felújították, az erodált mészkőtömböket díszítették.