Sziasztok! Júni.25-29 között voltunk Isztambulban, két nagyszülő, szülők és unoka. Először is köszönöm a fórumtársak rengeteg hasznos tanácsát. Én márciusban időt és fáradtságot nem sajnálva elolvastam a fórumot a legelejétől és kimásoltam a számomra hasznos dolgokat. Érdekes volt a több,mint 10 év változásait a hozzászólásokban lekövetni. A repjegyeket a Pegazus oldalán vettem meg márciusban. Két szobát foglaltam 4 éjszakára a venere (210 euro) ill. onhotels (160 euro) oldalon a Flower Palace hotelba, amely a Sirkeci és Gülhane megállók között félúton található. A hotel valóban olyan, mint a hirdetések képein, kaptunk egy nagy franciaágyas és egy tágas 3 ágyas szobát, amelyben volt vízforraló is teával és kávéval. Reggeli a tetőn, szép kilátással. Mivel Isztambul után mi még tovább utaztunk a riviérára nagy bőröndökkel érkeztünk, ezért a transzfert Ramazannal oldottuk meg pontos és gyors volt(be másfél ki egy óra sem kellett). A SAW-on váltottunk pénzt először (2,9 líra/euro). Csütörtök délután ötkor indultunk útnak a hotelból. A Gülhane megállóban az automatánál vettünk két Istanbulkartot és fel is töltöttük őket. Első utunk a Kék mecsetbe vezetett, amelybe sorállás nélkül bejutottunk, majd a Hippodrom téren rácsodálkoztunk a rengeteg földön, padon ülő emberre, akik várták a közös vacsorát. Megnéztük a karnaki templomban már látott obeliszkek harmadik példányát és sétálgattunk, közben megkerestük a Bazilika Ciszternát is, hogy tudjuk hol van pontosan. Megéhezve lesétáltunk a már sokat emlegetett Ziya Baba étterembe, ahol nagyon finomat ettünk, korrekt áron, majd villamossal elmentünk a Sirkeci megállóig, onnan gyalog haza. Másnap reggeli után villamossal Kabatasig utaztunk, ahol a Dolmabahce-palota kertjét és a háremet (20Tl) néztük, a palotába nem mentünk be. Kabatastól a Taskim térre mentünk a funiculárral sétáltunk az Iskital Caddesin, felültünk a nosztalgiavillamosra, majd lesétáltunk a Galata toronyig, fel nem mentünk. Innen le a hídig, majd vissza a hotelba. Egy kis pihi után délután elmentünk a rövidebb Boszporusz hajóútra a Turyollal, majd a kikötővel szemben a Sadik büfénél ettün 6 líráért egy jó balik ekmeket. Eminönüből villamossal elmentünk a Sultanahmet megállóig és lementünk a Bazilika Ciszternába, itt mindenki fotózott nem foglalkoztak vele. 6 óra előtt sorállás nélkül bementünk a Hagia Sophiaba is,ahonnan 3/4 7-kor jöttünk ki. Villamossal Sirkeci, majd beültünk az Urfalim K&L étterembe lahmacunt enni. Estére nem kellett altató egyikünknek sem. Szombat reggel a marmarayyal elmentünk Kazlicesmeig, hogy megtekintsük a Yedikule erődöt. Egy szép parkon keresztül elsétáltunk a tenger felőli részéig, majd a túloldalon körbe vissza a bejáratig, de ott közölték velünk, hogy végleg bezárt, ezt szomorúan konstatáltuk. Besétáltunk Kazlicesme központjába és a szombat délelőtt további részét a bőrüzletekre szántuk, sikeresen, majd visszatértünk a hotelba. Délután a fűszerbazárból átsétáltunk a nagy bazárba, majd vissza Eminönübe egy balik ekmekre, ezért lekéstük az eyüpbe tartó hajót, de megoldottuk a helyzetet a 99A busszal. Kezdtek gyülekezni a felhők és az eső is csepergett, de mire kiértünk Eyüpbe kivilágosodott. Leghosszabb ideig kb. fél órát itt álltunk sorba, hogy feljussunk a Piyer Loti kilátóhoz. Visszafelé hajóval jöttünk, mert a tengeralattjárót nem szerettük volna kihagyni. Eminönüben vettünk kukoricát, gesztenyét és élveztük a város hangulatát a kikötőben, majd visszasétáltunk a hotelbe. Vasárnap reggel ketten elmentünk megvenni a belépőket a Topkapiba, ahol rövidke volt a sor nyitás előtt. Az automatáknál is megvehettük volna a jegyeket, de ott ingyenes gyerekbelépőt nem lehet váltani. A Gülhane parkon keresztül visszamentünk a család többi tagjáért, majd vissza a Topkapihoz, ahol sor most sem volt. A hárembe itt nem mentünk be így egy óra körül jöttünk ki. Vasárnap délután még áthajóztunk Kadiköybe sétálgatni, felülni a nosztalgia villamosra és fagyizni a Madoban. Nagyon jól éreztük magunkat, a fő koncepciónk az volt, hogy inkább többet lássunk, mint kevesebbet, de részletesen.