Köszi a beszámolót Zoncsinak, és persze gratulálok az überf@sza futásodhoz!!

Azt a fanyilas útjelzős letérést a sáráról a pirosra L-es távos csajok is benézték, és én is benéztem volna, ha nem pont akkor érek oda, amikor ők már átkozódva visszafelé jöttek...

Nekem ez volt az első terepfutásom - mikor befutottam, úgy voltam vele, hogy sohatöbbé... Alföld széléről érkeztem, eleve 20 év kihagyás után 1 éve kezdtem el újra futni - síkon!!! A részeredmények is igazolják, hogy nem az erőnléttel volt bajom (12. voltam 13,5-nél a pihenőhelyen), de egyszerűen a hosszú lejtőn (3. szakasz) csak az nem hagyott le, aki nem is akart:)))

Nem tudom, építhetőek-e ezek az izmok és milyen edzéssel - gyilkos toporgás volt csak az összes lefelém, olyan érzésekkel, hogy a sípcsontom ki akar fordulni a térdemből... A végére cseszettül fájt már, én kifejezetten örültem, hogy az utolsó két kanyar a suliudvarig újra emelkedett!

Mindenkinek szeretnék én is gratulálni, aki abban a rohadt hőségben - bármilyen távon és bármilyen eredménnyel - a futást választotta a sörözés helyett... (ideértve a BSI-s városi futókat is)

Szabolcs