"az eredeti felvetésben azt mondtad, a fűtőbetét nem lesz melegebb a környezetnél mert 100% a hőelvonás"

 

Ilyet soha nem írtam.

Olyat írtam, hogy ha nagyon jó a hőelvonás, akkor a fűtőbetét alig lesz melegebb a környezeténél.

Hőmérséklet különbség nélkül fizikailag nem létezhet hőátadás, ezért minden hőátadásnál muszáj lenni valamennyi hőmérséklet különbségnek.

 

"most miért a környezet hőmérséklet emelkedéséről beszélsz?"

 

Mert az volt a kérdés, hogy menyivel lesz melegebb a patak, ha a belelógatott fűtőbetét 11 kW-os.

 

"A betét hőfokát számold ki!"

 

A betét több, eltérő hőmérsékletű alkatrészből áll: fűtőszál, szigetelés, fém burkolat.

A víz melegítésére tervezett fűtőbetétek külső felületét olyan nagyra méretezik, hogy a felületi energiasűrűség (a víz hőelvonó képességét figyelembe véve) lehetőleg egyetlen pontjon se lehessen olyan magas, hogy 100 fok fölé melegedhessen (ez azért van, mert a 100 fok feletti pontoknál forrna a víz és egy zajos bojlert nehéz eladni). Tehát a betét külső felülete (vízbe merítve) maximum 100 fokos lehet.

A belső fűtőszál és a fém burok közötti elektromos szigetelő anyag (és levegő) egyúttal sajnos valamennyire hőszigetelő is, ezért magának a fűtőszálnak a külső felülethez képest sokkal (pár száz fokkal) magasabb hőmérsékleten kell működnie. A fűtőbetét tervezője úgy számolja  ki a dolgot, hogy a fűtőszál normál üzemi hőmérséklete még biztonságosan az olvadáspont alatt legyen, de azért ne bírja a végtelenségig, mert akkor nem lesz kinek eladni a pótalkatrészeket ;)