Előfogatoláskor is működik a kenési rendszer, a két dolog egymástól független.

A központi kenőprések (hideg- és melegprés) a rudazatról kap hajtást, ezt tehát nem befolyásolja, a csatló-, hajtó- és keresztfejágyak, illetve egyéb szelencék pedig alapvetően két módszerrel kapják a kenést: a mozgó alkatrészek alapvetően Kardos-csavaros megoldással a kenendő hely felett lévő szelencéből; ez csak menet közben ken. A - mondjuk úgy, kerethez képest - nem mozgó alkatrészek kenését pedig általában kenőbeles megoldással. Ez folyamatosan ken, nem kell hozzá a mozdony haladása. 
Egyetlen dolog lehet aggályos: a gőzzel érintett alkatrészek, tehát a tolattyúszekrény és a gőzhenger kenésébe besegít a gőz. Ugyanis a központi kenőprés mozgó gépezetnél minden esetben benyomja az olajat ide is, csak a probléma két dologból adódik: 
1. Ha nem használják a hengert, az lehűl. A kenőprésben előmelegített hengerolaj visszahűl, és visszasűrűsödik, és ez az olajfajta megfelelő kenést csak kellő hőfokon tud adni.

2. Mivel a hengerpalást (és a tolattyúszekrény kenendő felülete is) jó nagy, a kenőolván keresztül cseppekben bejutó olajat valahogy szét kell teríteni a teljes paláston: na ehhez szükséges a gőz. 

Tehát ha állandóan nem is, de mindenképpen szükséges időnként rányitni a szabályzót, még ha csak "megmutatják" a hengernek a gőzt, akkor is. Ha ezek a feltételek teljesülnek, és a kenőrendszernek egyébként nincs baja, akkor nem gond az előfogatolás.

Kihagytam valamit, Mágus 23?

A melegedő hajtórúdcsapágynak pedig alapvetően nem az előfogatolás az oka.