Már aggódtam Érted, meg a többiekért is, mert semmi mozgás nem volt. Te hogy vagy? Miért nem jelentkeztél? Nálunk annyi az újdonság, hogy a gyógyszerváltás (majdnem teljesen) megtörtént, a kezelésre megyünk minden nap szorgalmasan. Ma viszont észrevette, hogy kezd hullani a haja, én ugyan nem láttam,  mert nem volt rajtam szemüveg.  Engem inkább a műtét hegének begyulladása (?) aggaszt, de holnap megyünk az onkológushoz, majd megmutatjuk. Aztán mire megszoktuk a menetrendet, máris változik. Holnaptól 3 órával korábbra  kell menni, mert valamelyik kórházból sok beteget hoznak (Korányiból talán), mert átszervezés van náluk, vagy ki tudja. Csütörtökön vártunk nagyon sokat, mert sok-sok beteget hoztak a mentősök, és természetesen őket előreveszik, azt mondták, hogy azért szervezik át az időpontokat, hogy mindenki jól beférjen, ne kelljen sokat várakozni. Majd meglátjuk holnap, mert az onkológusnál múlt héten szerencsénk volt, mert a rendelés végére értünk oda, és rögtön be is kerültünk. Az étvágya egy jó hete megcsappant,  pénteken a kisfiút is vittük magunkkal, mert anya nem ért rá, és a gyerek egész héten nem volt oviban, mert beteg volt, és nekem annyira feltűnt, hogy a rosszevő kisgyerek úgy evett, mint aki nagyon éhes. Csak ma kérdeztem rá, hogy mi volt a hétvégén a kaja, meg mi szokott  lenni a vacsora, és (mindjárt elsirom magam) azt mondta a fiam, hogy annyit eszik, amit látok, azaz útközben veszünk egy szelet pizzát vagy valami hasonlót, amit én csak nasinak szántam eddig. Én ezt az egészet nem értem, most kellene jobban táplálkoznia, és nincs kaja?! Szóval ma ettől nagyon-nagyon elszomorodtam...Úgy látom egyáltalán nem foglalkozik a gyerekemmel ez a ... Nem fogja fel, hogy most enni kéne, pihenni stb., de nem is folytatom, mert én szégyellem ezt a helyzetet, ami bizony nagyon megneheziti a dolgomat. Ird meg mi történik most Veled, hogy vagy, mert mindig nézem mi van, de az utóbbi időben semmi mozgást nem láttam, és már aggódni kezdtem értetek.