Fővárosi vivómestereink és amateur vívóinknak mult évi rövid ismertetése után legyen szabad áttérnem a vidéki kardvívás sportjának fokozatos leírására. Alig 6—7 éve annak, hogy Szigeti Benedek Gyula torna- és vivótanár a főváros két jeles vivómesterét, néhai Kari Edét és Halász Zsigát, a M. A. C. vivő termében rendezett barátságos mérkőzések alkalmával legyőzte; eme győzelmével, valamint a vivás művészetének Szegeden, Egerben, a Bácskában, különösen Szabadkán, később Pécsett. Léván, Aradon és az ország több vidékén történt lelkes terjesztésével nevét országszerte ismertté tette. Szigeti Benedek Gyula Torontálmegvébe Nagy-Becskereken született, atyja központi szolgabíró, nagybátyja pedig az ismert nevü tábornagy volt. Jelenleg 49 éves, közép magas, SZÍVÓS testalkattal : súlya 78 kg. mellbősége 105 cm., karvastagsága 40 cm. ; 10 perez alatt 1000 moulinét képes kivágni ; a vívásban kitartása átlag folyton tartó küzdelmekben 30 perez. Már gyermekkorában rajongott a vívásért. 1855-ben katonai intézetbe lépett és első oktatását Fehértemplomban Steics kapitánytól, Belovárott pedig Stesse! vivómestertől nyerte, kiket hamar túlszárnyalt. 1861-ben a bécsi centrál vivó- és tornaoursusra ment, hol 1 évig mint tanuló. 2 évig mint segéd-vivómester működött. (Első vivótanmódszere a Johann Kreiszler-féle német iskola volt.) Bécsi tanfolyamának végeztével nyert elbocsátó oklevelét az akkori hadügyminiszter gr. Degenfeld irta alá és a vivás művészetében nyert jeles kiképeztetését kitüntetéssel ismerte el. Mint tiszt résztvett az 1859-diki olasz, az 1864-diki Schleswig-Holstein elleni és az 1866-diki porosz hadjáratokban, mely utóbbiban hadi foglyul esett. Fogságából kiszabadulva, tiszti rangját letette és ettől fogva egész életét a vivás sportjának szentelte. A különböző vivóiskolákat rendszerint tanulmányozván, igyekezett magának egy sajátságos módszert teremteni, mely módszernek fő jellemvonásai a franczia és olasz rendszerhez hasonlítanak, a mennyiben Benedek majdnem mindig «melangeirozva viv» azaz a kard- és tőrvívás legmerészebb voltige gyakorlatait alkalmazza ; csakhogy ide az ő fáradhatatlan vas-izmai kellenek. A mint nyilvános mérkőzései mutatták — ellentétben az id. Keresztessy-féle iskolával — az egész testre tervezett intensiv vágásait voltigeozásával váratlanabbul alkalmazta, csel- és elővágásait pedig biztosabb távolból készítette elö és a mi főelőnye volt, ellenfelének nemcsak direct, de repost és legcomplieáltabb cselvágásai elől is kitérhetett. Meg vagyok azonban arról győződve, hogy a mig eme nehéz és fárasztó vivási methodus csak elsőrangú tornász-athlétánál applicálható, addig ünnepelt öreg maestrónk, id. Keresztessy és elsőrangú tanítványaival szemben, kik mindig «helyben» támadnak és védenek, a Benedek-tele voltigeozás majd mindig csütörtököt mondana; ezt azonban, készséggel jelentem ki, egy szép mérkőzésnél látni kellene. Benedek, mint feltétlen bátor vivó, számos vivó-versenyt rendezett és küzdött a legjobb vívókkal. 1862-ben Kolozsvárott, 1863ban Lajta-Bruckban Ő Felsége legmagasabb elismerése mellett, 1867-ben Szegeden, 1873ban Egerben. L-82-ben Palicson, 1883, 1884 és 1885-ben Bpesten rendezett vivóversenyei mindinkább terjesztették a jeles mesternek hírnevét és szaporították tanítványainak számát. 30—32 évi működése alatt tanítványainak száma sok ezerre megy. Jelesebb tanítványai közül kitűntek : Egerben Matzke Emil, Petrovics Antal, Eördögh Budolf és Weidl Gyula (bravour-vivó), most alezredes a 60-ik gyalogezredben. Szegeden: Kovács Oktáv. Aigner Ödön (sneidig csukló-vivó, e sorok irója is 4 évig vivott vele a szegedi reconstruktio alatt). Kelemen Béla. Budapesten: Eder Gyula, Jenny Antal és Vermes Lajos. Szabadkán Farkas Zsigmond, az alföld egyik legjobb vivója, Birkás Gyula, néhai Mukics Károly, Vojnics Oszkár, Vojnics Sándor, Vojnics Béla, Antunovics József, Izecseszkul Lej a par excellent voltigeozó. Fellegi Antal és Nagybudafai Vermes Béla. A 10-dik huszár-ezredben Felsman kapitány, Polster Gyula főhadnagy, báró Hening hadnagy. Széli Dezső hadnagy, báró Waldeck főhadnagy; a 4-ik huszárezredből Szarka, Ghyczy, Dreisinger és báró Vécsey hadnagyok. Léván : Belcsák László és Pazár Károly. Pécsett : Bartosságh Imre, a pécsi athletikai club elnöke, Liszkay Bálint, dr Egry Béla, Jobszt Béla, Waniss Sándor és Németh József. Érdekesebb vivó - mérkőzései voltak : 1859-ben Helmrich kolozsvári vivó-mesterrel, 1863-ban Pacbfurtnál Bécs mellett tartott hadgyakorlat alkalmávalОFelsége a király jelenlétében báró Lehneisen ulánus főhadnagy-gya', mely küzdelem után Benedek Gyulaama legmagasabb kitüntetésben részesült, hogy az uralkodó a vállát megveregetvén, vele kezet fogott és egyidejűleg a jelenvolt Renedek Lajos táborszernagynak, mint a fiatal győztes nagybátyjának gratulált. 1864-ben Sőrginsen vivómesterrel Flensburgban (tengeri kikötő város Schleswig-Holsteinban), 1866-ban mint hadi fogoly Kohlbergben Kühne Gusztáv vivómesterrel, 1867. Szegeden Horváth Gyula vivómesterrel, 1872. évben Egerben Wiílenrotter kassai vivómesterrel, ugyanott és akkor Novosrad gyöngyösi vivómesterrel, 1879-ben Lazarovics Vladimir belgrádi vivómesterrel Szabadkán, 1883-ban Hpesten néhai Kari Ede udvari vivómesterrel, 1884-ben Halász Zsigmond vivómesterrel Bpesten, 1885-ben Giesner Gyula nyitrai vivómesterrel és Oláh Miklós szarvasi vivómesterrel és mindeme vetélkedéseiből mint győztes került ki. 1887-ik évben Szegeden Hartl János bécsi akadémiai hires vivómesterrel szemben azonban — ennek villámgyors kézvágásai miatt — már nem bírt győzni. Szigeti Benedek Gyula a vivás sportját nemcsak a gyakorlati és oktatási téren érvényesítette, hanem a szakirodalomban is. A «kakasviadalokkal» szemben szigorított párbajszabályokat tett közzé és behoztaa «point vivás»-nak versenyszabalyait, azaz a vágásoknak egységpontok szerinti arányos számítását. Benedek ugyanis látva azt, hogy az úgynevezett «manchette» vágások a legjelesebb mestereknél is előfordulnak az egész testre menő mérkőzéseknél és hogy eme kézre irányzott vágások bármely más «törzs»-vágással egyenlő értékűnek vételnek: constatálta, hogy az ily vivási modor a vivás művészetének mai nap már meg nem felelhet, sőt ez által az mindinkább elkorcsosul és fajul ; holotta «point vivás» az ellenfelek ambitióját ébreszti fel az által, hogy a nehezebben elérhető és könnyebben védhető teslrészeket ért vágásokat többre becsüli, mint a kézvágásokat. Eme szabályok szerintp. u. a fejvágás 6, a törzsvágás 3 és minden kézvágás 1 egységet jelent.
Érdekes a Benedek-féle «párbaj-virágnyelv, vagyis a mérkőzésre való kiállás közben előforduló kardfogások és mozdulatok jelentőségének lovagias és költői leírása :
1. Mikor a felek a kardot balkézben tartva egymással szemben állnak, ez azt jelenti:
«Fegyveremet készen tartom, de megnézlek. ép férfi vagy-e, mert gyermekkel, nyomorékkal küzdenem illetlen, arra fegyvert vonnom tilos».
2. A jobb kéz mell felé hajolvas
az ellenfél felé kinyújtva, jelenti :
«Én téged kihívlak, megtámadlak, nem orvul és álnokul, de nyiltan a vivás szabályai szerint».
3. Mikor ezután a jobb kéz a bal kézben tartott kard markolatát megragadja:
«Kardomhoz nyúlok, lássad és védd magadat».
4. Az ezután való mozdulat, mikor t. i. a kard jobb oldalonv.
a földön meghajlittatik, ezt jelenti :
«Kardomat próbálom, de még egy pillanatot engedek, nem lépsz-e vissza, harcz helyett, kérő szó adásra?»
5. A kard ezután égfelé emeltetvén jelenti :
«Isten segítségét és bizonyságát hivom
igazságos ügyemben».
Ez még a régi korból maradhatott meg, mikor a párbaj istenitéletként törvényes bizonyító erővel birt.
6. A kard tisztelgőleg a szívhez emeltetvén és a penge jobb felől a földre eresztetvén jelenti :
«Légy álfalam tisztelve, hogy állításodért életedet, véredet koczkáztatod».
7. Az állásba fekvés és toppanás :
«Rajta tehát, harczoljunk!»
Az aczélizmu és teljes férfi erejében lévő mester mindig kész bárkivel is barátságos mérkőzésre kiállani: kivánatos volna, hogy a főváros első vivómesterei valahára már egy országos vagy esetleg nemzetközi vivó-versenyt rendeznének, hog a magyar kard-vívás világfölényét iirbietorbi ujabban is bebizonyíthatnánk.
http://library.hungaricana.hu/hu/view/VadaszEsVersenylap_1890/?pg=338&layout=s&query=SZO%3D%28benedek%20gyula%29
311. oldal
