"javasolt ismeretek: kör terület kiszámítása (vezeték keresztemetszete)"

 

Ennek kiszámítására szerencsére nincs szükség, mert ez az adat benne van a vezeték nevében: pl ha az éppen alkalmazott vezeték másfeles, az azt jelenti, hogy a kör területe 1,5 mm2

 

"hengerpalást felületének kiszámítása (kerület x magasság)"

 

Ez így van. Ha a következő válaszod is helyes lesz, akkor megadom az ötöst :)

 

"hengerpalást és sík felület érintő terület kiszámítása (matematika 7-8. osztály elvileg)"

 

Ilyen számítás nem létezik.

Az elméleti matematikában/geometriában egy henger és egy sík felület csak egy vonalon érinti egymást. Ennek a vonalnak nulla a szélessége (végtelenül vékony) tehát nulla az érintkező terület is

(tehát elméletileg egy fém henger és egy fém sík felület érintkezésénél matematikailag soha nem folyhat áram, hiszen nulla a felület :)

A való életben persze a két fém felület nem tökéletesen sima és nem is tökéletesen kemény, ezért a való életben az érintkezési felület valamivel mindig több nullánál (és minél jobban összeszorítjuk őket, annál nagyobb lesz).

Ha egy wago-s kötést jól megnéznénk mikroszkóp alatt, lehet, hogy az derülne ki, hogy a teljes érintkezési felület nem éri el a fél négyzetmillimétert sem.

 

"És egyből rájössz, egy 1,5mm2 vagy 2,5mm2 keresztmetszetű vezeték esetében kell-e, hogy a csokiban 8mm2 felületen érintkezzen a vezeték"

 

Pont arról írok már egy ideje, hogy a jelek szerint nem szükséges nagy felület,

hiszen a wago-ban a vezeték keresztmetszeténél sokszorta kisebb érintkezési felület is meglepően megbízhatónak bizonyul.

A hagyományos csokikban azért kell lehetőleg nagy felületet elérni, mert

- egyrészt a csokik többsége nem rugalmas (nem tudja követni a fém lassú alakulását) és a későbbi lecsökkent szorítóerő / érintkezési felület is biztosan elég legyen

- másrészt a szokásos túlbiztosítás miatt.