Breier, Prayer: A Duden szerint a német Breier (No., Au., Svc.) családnév a német Brauer, Bräuer nyelvjárási ejtésű alakváltozata. Az alapnév a mai Bierbrauer ’sörfőző’ foglalkozásnévvel egyértelmű.

 

Az igen ritka Prayer (No., Au., Svc.) név nem szerepel a Duden Familiennamenben, de a némileg gyakoribb, de azonos ejtésű Preier (No., Au., Svc.) írásváltozattal együtt lehet a Breier délnémet (osztrák) ejtésformájának írt alakja.

 

 

Lieber: Többes eredetű német vezetéknév, vö. Lieber (No., Au., Svc.). Etimológiái: (1) A német lieb ’kedves, barátságos, szeretetre méltó, illedelmes’ melléknév erős ragozású alakjából lett, belső tulajdonságra utaló ragadványnév. — (2) A német Liebher (< ógermán *leubaz ’kedves, szeretetre méltó, kívánatos’ + *harjaz ’had, sereg’) személynév egyszerűsödött ejtésű formája. — (2) A Lieb- előtagú német személynevek (pl. Liebher az előző pontban) rövidüléséből –er képzővel alkotott apanév.

 

 

Moser: Többes eredetű német vezetéknév, vö. Moser (No., Au., Svc.), amely Mózer alakban magyarosodott. Etimológiái: (1) Mocsaras, ingoványos helyen lakót jelölő lakóhelyi név a német Moos régi ’láp, mocsár, ingovány’ értelméből –er képzővel. — (2) A baden-württembergi, bajor, osztrák és szász-anhalti Moos, Moser, ill. Möser nevű településekre, az onnan való elszármazásra, az oda való kapcsolatra utaló lakosnév. — (3) Alnémet eredet esetén zöldségkereskedőt jelölő foglalkozásnév is lehet az alnémet mos ’káposzta, zöldség’ szóból –er képzővel. — (4a) –er képzős apanév a Moses ’Mózes’ bibliai név rövidült formájából. — (4b) A XVIII. sz.-i hivatalos zsidó családnévadás időszakában az illető eredeti héber Móse[h] ~ jiddis Moishe ’Mózes’ (apai) nevével való egybecsengés miatt választott német vezetéknév.

 

 

Sauter: Vö. német Sauter (No., Au., Svc.) családnév. Erősen sváb* centrumú név, amely a latin sutor ’varga, cipész’ szó azonos értelmű német átvételéből lett foglalkozásnév. — * Eredeti értelmében véve, tehát Németországi délnyugati részén az alemann és bajor terület között fekvő vidékhez tartozó.

 

 

Karl, Carl: Az ófelnémet kar(a)l ’férfi, férj’ (ebből mai német Kerl ’fickó, legény’) szóból lett Karl személynévvel azonos képzőtlen apanév. Ugyanez (ill. ennek ófrank változata) volt a személyneve Nagy Károly frank uralkodónak is, ez hozta a név középkori kedveltségét a német területen. — A két, csak [egymással történetileg felcserélhető] írásmódjában eltérő családnévi alak jelenkori elterjedése: Karl (No., Au., Svc.), Carl (No., Au., Svc.).

 

 

Herr: Vö. német Herr (No., Au., Svc.) vezetéknév, amely a német Herr ’úr’, régen ’földesúr, hűbérúr; pap’ szóval azonos ragadványnév. A motivációja lehet ironikus, vagy földesúrnak, papnak szolgálót, neki (jobbágyi) szolgálattal tartozót jelölő jogállási névről van szó.