Sziasztok!

 

Most találtam rá erre a fórumra. És bár úgy szoktam kezdeni a fórumozást hogy elolvasom az előtte levő hozzászólásokat majdnem 6000 hozzászólást nem.

 

De meglepődve láttam hogy mennyien vagyunk kényszerbetegek. 

Én 13 éve szenvedek tőle. És bevallom néha elég nehéz. Hullámokban jön és most éppen egy rosszabb periódusban vagyok. Leginkább halálfélelmem van ezért nem nagyon tudok aludni. Minden este nagyon nehéz lefeküdnöm. 24 éves vagyok. És bár van munkám egy hónapja kb de akkor sem olyan amiből el tudnék költözni ráadásul határozott idejű szerződés.

Szeretnék elköltözni és saját háztartást.

Szeretnék egy normális kapcsolatot. Egy olyan férfivel aki már felnőtt és lehet vele jövőm de valahogy úgy érzem előbb rendbe kell tennem a magam érzelmi világát ahhoz hogy egy normális valakit találjak. 

Szeretnék tudni abban a munkában elhelyezkedni amit szeretek is csinálni (színésznő vagyok).

 

Járok pszichológushoz de egyenlőre csak rosszabbul vagyok tőle mert felemlegetünk kellemetlen emlékeket. És nagyon gyógyszert akar adni én meg nagyon nem akarok gyógyszert szedni.

 

Néha csak kétségbe vagyok esve és nem tudom mit csináljak.

 

Van itt valaki akinek sikerült valamit tennie a kényszerek ellen?