A szerző kissé csapong a teljesítmény és a feszültség között:

"Érdemes megjegyezni: 10dB éppen 10:1 teljesítmény aránynak felel meg, és ez az egyetlen pont, ahol megegyezik a "dB " és az "arány" számértéke.

Ha a teljesítmény felére csökken, az -3 dB változást jelent.

    Azonos ellenállások (R₂ = R ₁ ) esetén két feszültség-érték aránya dB-ben:

          és             

Ez a kifejezés "önálló életet" is él: igen gyakran a decibel definíciós egyenleteként(!) használják.
Még abban az esetben is, ha a két ellenállás értéke kirívóan nem azonos. [Mint például a mûveleti erõsítõ feszültség-erõsítésének megadásakor (ahol a bemenõ impedancia igen nagy, míg a kimenõ igen kicsi); ez addig elfogadható, amíg a teljesítmény-erõsítés nem kerül szóba.]

Ha +6 dB-lel változik a feszültség, akkor a kétszeresére nõtt.

Igen nagy átfogást szemléletes skálán ábrázol a decibel.
Például az 1kV és 1m V közötti tartomány 10⁹:1 arányt jelent, ami csak 180 dB terjedelem. (A lineáris skála nem mutatja meg jól a szélsõséges értékeket; ezek megjelenítése viszont gyakran szükséges, mint pl. spektrum analízisnél a kis torzítások kimutatása.)
Az egyenletes dB skála konstans arányú lépték, pl. 20 dB növekmény 10:1 arány t fog át. "
 

Összefoglalva: az 1:10 teljesítmény arány 10dB, míg az 1:10 feszültség arány 20 db. Szerintem az én esetemben "hangteljesítményről" van szó, azaz a 8 kondinál 9 dB a megközelítőleg helyes megoldás. (DE: "Doktor úr olyan bizonytalan vagyok. Vagy mégse?)