ez bullshit

 

a nettó adósság: teljes (bruttó) adósságból kivonják azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek állami számlákon parkolnak. Pl. ilyen volt a bajnai (?) által felvett IMF kerethitel, aminek nagy részét nem költötték, el, aztán orbánék nagy mellénnyel visszafizették (értsd: visszautalták a folyószámlán parkoló pénzt). Ekkor a bruttó adósságunk csökkent, a nettó értelemszerűen egy forintot sem változott.

Ebben a kategóriában nincs benne az állam jövőben keletkező tartozása.

 

Az államadósságnak van több kategóriája, a 3. bekezdésben hivatkozott "szélesebb körű bruttó adósságba" értik bele azokat a kötelezettségeket, amik már most ismertek, de csak a jövőben fognak majd ténylegesen a kötelezettségként jelentkezni.

 

Szóval megy a porhintés.

 

Igazából az, hogy a nettó adósság és a bruttó adósság ilyen közel került egymáshoz, az több mindent jelent:

 

1) a mai technika mellett egyre inkább kibukik, ha egy állami szervezetnek forrástöbblete van, egy másiknak meg forráshiánya van: akkor nem vesznek fel hitelt, hanem a Kincstár átcsoportosít, és el van rendezve. Ez növeli a hatékonyságot, kevesebb a parkoló pénz, kevesebb a kerethitelek után fizetendő fenntartási jutalék. Viszont a forrástöbletes szervezetnek nem jó, ha nem tud saját maga rendelkezni a büdzséjével, ezért, hogy ez az átcsoportosítás ne történjen meg, a pénznek ki kell kerülnie az államháztartás szervezetéből.

Pl: Külügy nemzeti sóhivatala, ami egy önálló jogi személy "vállalkozás" (Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.), kihelyezi a pénzét egy brókercéghez, amin vesznek államkötvényt.

 

2) elfogyott a tartalék (a hatékonyság növelésével egyre kevesebb tartalékra van szükség, de azért a tartaléknak (ami persze költséges), van egy olyan előnye, hogy a hibás tervezésből és kivitelezésből adódó problémákat könnyű kezelni.