A betelefonáló károsult társunk felháborodása érthető, még akkor is, ha a BAUMAG károsultak számát (tizenkétezer fő, ebből több mint hétezer a felszámolásban reménykedik), és a lenyúlt tőke mértékét (2003. évi árszinten 31 milliárd, kamatokkal ekkor 40 milliárd, az lehet, hogy késedelmi kamatokkal ma már az említett 65 milliárd forintot is elérheti?) nem ismeri pontosan. Kártalanításunk megoldásából a hiányos törvényalkotás és elégtelen törvényalkalmazás miatt a hatalom mind ez ideig kihátrált. A jövőben csak akkor számíthatunk bármire is, ha olyan parlamenti kezdeményezés lát napvilágot, amellyel a honatyák érdemben is foglalkozni fognak, ez alapján a Gazdasági Minisztérium az MNB bevonásával törvénytervezetet készít, amelyet a parlament el is fogad. Ha betétként kezelik befizetéseinket akkor az OBA kártalanítása lehet a mérce, ha befektetésként, akkor a BEVA kártalanítása lehet irányadó BAUMAG ügyben. Ha ez nem történik meg, vagyis nem születik jogerős törvény a kártalanításunkra, akkor jobb, bármennyire is fájó, ha a BAUMAG ügyet egyszer és mindenkorra elfelejtjük (még ebben az évben)...