Gothár: A német Gotthar(d)t (< ógermán *gudą ’isten’ + *harduz ’kemény, erős’) egyházi személynév egyik magyarosodott formája. Mint ilyen képzőtlen apanévként lett családnév, azaz a felmenő (apa, nagyapa) ilyen személynevét kapták a leszármazottak megkülönböztető névül.
Hercsel: A fulco 13470-beli meglátása mellett megfontolandó, hogy egy XVIII. sz. eleji másolatban fennmaradt összeírás szerint a Hercsely település a Bihar vm.-i belényesi (ma Beiuș, Románia) tiszttartósághoz (fiskális provizorátushoz) tartozott. Ekként a családnév lehet erre utaló, az onnan történt elszármazást, az oda való kapcsolatokat jelző képzőtlen lakosnév. Mivel a magyar településnevek korai rétege puszta személynévi eredetű, így az is lehet, hogy a Hercsel(y) régi személynév is volt; bár az adott esetben erre nincs konkrét adatom. Ebben az esetben hipotetikusan egy ilyen nevű személy leszármazottait jelölő, képzőtlen apanévi eredet is felmerülhet. — Az 1279-ből való „Mathia et Zolad filiis Herchel de Werekne jobagionibus Castri Posoniensis” adat olvasata talán inkább Hercel, mintsem Hercsel.
Hunka: Úgy vélem, szláv; vö. szlovák Hunka, morva-cseh Hunka családnév. Ez ruházatra utaló ragadványnév, vö. szlovák hunka ’szűrkankó, azaz lefelé bővülő, ujjas, rövid posztó felsőruha’. — Ennek alapszava, a szlovák huňa ’szűr, suba; daróctakaró, báránybőr takaró’, morva huňa ’hosszú és merev szálú gyapjúból szőtt/kallózott posztó’, cseh houně ’(ló)pokróc, (ló)takaró’, vagy ezek délszláv megfelelője volt a magyar gúnya ’(szegényes) felsőruha’ szó forrása.
Igonda: A RadixIndex.com XIX. sz.tól induló adatbázisai szerint Északnyugat-Szlovákiában (Rajec, Lednicróna, Tövisfalva), Kárpátalján (Rovne), Hevesben és Veszprémben fordult elő. Ez szláv (valach?) eredetre utal, amelynek megfelel az, hogy a -da szláv kicsinyítő képző. Vélhetően az ez előtt álló -on elem is kicsinyítő képző, az Ig- tő pedig az Igor, Ignác (< latin Ignatius) egyházi személynevek rövidülése lehet.
