Sziasztok várbarátok!

 

A mai napon egészen Vitányvárig fútt el a szél engem, persze ez nem a véletlen műve volt, túrázgatni akartam, és ezzel egybekötve megnézni hogy mi is történt Vitányvárban a közelmúltban.
Egyik szemem sír, a másik nevet.
Ennek oka: Amit csináltak az nagyszerű, le a kalappal!
Szépen megerősítették a már-már leomlani készülő falszakaszt, a falazás minősége és gondossága a regécivel vetekszik. Szép munka!
Ami a sírást illeti: a várrom 70%-a továbbra is igen-igen utolsó órás omlásközeli állapotban van, éppen úgy mint eddig.
Jó sok kéne abból ide ami Montecuccoli szerint a háborúhoz is nélkülözhetetlen: pénz, pénz, és pénz.
Na, de jöjjenek a képek:

 

  

 

A romot ezúttal észak felől kerültem meg, hatalmas falak vannak ezen az oldalon is többnyire omladozó állapotban. Lombmentes időben a legjobb várat nézni és fotózni, jelen esetben az alsóbb védvonalak nyomai is szépen kirajzolódtak.

 

        ez a kép tavasszal készült

 

Utoljára húsvétkor voltunk itt, akkor még a félméteres mélységű több méter hosszú kiomlások láttán azt hittem menten ledől az egész, ezzel a falazással megmentették egy időre a vár legjelentősebb részét.

A vár falai sok helyen magasan állnak, de többnyire omlásközeli állapotban. Gyakorlatilag minden egyes kő az állagmegóvásért kiált.

  

 

a szokásos Vitányvári fotók...

 

  

 

1. volt egy szerény kis ebédke a falakon, és utána fel is álltam ide, végigmentem rajta hogy fotózhassak...

2. -3. aztán mikor lentről megláttam hogy milyen állapotú falakon sétálgattam akkor menten belémfagyott a... khm, kolbász. :-)

 

Jó kis várnéző kirándulás volt, titkon reménykedem benne hogy legközelebb még több ilyen friss falazást fogok tudni fotózni!