Tudom, hogy egy BUÉK 20-ról nem szokás beszámolót írni, mert picit snassz a pestieknek, meg a profi túrázóknak, de én egyik körbe sem tartozom bele! :-)
Így aztán meg is írtam:-)

 

Buék 20, avagy Jevgenyij Pljusenko reloaded

 

Ettől a túrától mindig az tartott vissza hogy tömegtúraként vonult be a köztudatba, de idén előítéleteimet sutba dobva végre elmentem, rá és nagyon jól tettem!
Időben érkeztem, így 7:25-kor sikerült is elrajtolni, a rendezőgárda nagyon tudta a dolgát, ment minden flottul, pedig már bőven 100 feletti volt a rajtszámom, sorban állni, várakozni egy percet sem kellett.
Az időjárás játékos kedvében volt, előző napi ónos eső segítségével varázsolt gyönyörű tükörjeget székes-fővárosunk környékére (is). És természetesen a turistautakra is.
Az már az elején kiderült hogy a jónépnek nem lesz sétagalopp a mai menet, személy szerint én az első sasszét már bemutattam a parkolótól a rajtig menvén, de a túrázók többsége szintén átesett a tűzkeresztségen minimum a Vadaskerti-hegyig. De ez még csak a kezdet volt, a java ezután következett!
A Hármashatár-hegyre reá meneh hodu utu reá volt olyan tükörjég hogy a címben említett orosz úriember is megirigyelhette volna, itt már nyilvánvalóvá vált a némileg alacsonyabb szintű motivációval rendelkező túratársak számára hogy nem feltétlenül szeretnék ők a mai napon megtekinteni a Hárs-hegyi panorámát...
A leszúrt Rittbergertől a dupla-Axelig minden befigyelt, az igazán ínyencek egy-kért dupla-Lutzot is fotózhattak volna... ha nem éppen ugyanezt csinálják közben ők is.:-)

Hármashatár-hegy, E.P., a nyugalom szigete, szép kilátás, aztán uccu neki...

 

  

 

1. Hmmm..., hát ez cumi, igaz kolléga? :-)

2. csodásan szikrázik a téli nap sugára 

3. HHH E.P.

Ugyan akadt még némi izgalom a HHH fogadó előtt, de ezeken átjutva jól lehetett haladni egészen a Fenyőgyöngyéig. Átlagjavítós, beszélgetős, hógolyózgatós, sebnyalogatós szakasz. Kellett.
Az Árpád-kilátóig a változatosság kedvéért tükörjég, de az emelkedő alacsony dőlészöge nem indokolja a pánikot, kis odafigyeléssel eredményes az előrejutás. Kilátás megfelelő, de nincs az a Tátralátó idő. (mondjuk ez nem is az az irány...) Gyerünk is tovább.
Az Apáthy-szikla előtti szűk ösvény sem adta könnyen magát, mindenki kapaszkodik mindenben és mindenkiben, így aztán egy füzérnyi turista társaságában érkezem meg a második ellenőrzőpontra. Kutya is van, szeretem a kutyákat, nekem is van 3 dájcser séferhund, megsimogatom ezt is. Nyugodt, idősebb labrador, nem hatódik meg különösebben.:-)

 

Budapest barátságosabb városrészein, utcáin keresztül jutunk el a Tündér-hegy, majd a János-hegy oldalába, az idő enged, a nap kisüt, a hó és a jég olvadozik, a haladás itt-ott már egészen emberi mozgásokkal is kivitelezhetővé válik.
3. E.P., jól esik a kis sós sütike... meg a második is. Meg a harmadik is. Na, elég, nem ezért gyüttünk, ráadásul oda a fogyókúra. :-)
A túra legszebb része számomra a Hárs-hegy volt, sütött a nap, szikrázott a hó, jött az utolsó emelkedő, és ráadásul még nem is nagyon jártam itt, új volt, eddig Pesten főleg a kék mentén túrázgattam. Tetszett, fotózgattam.

 

  

 

1. Irány a Hárs-hegy. (Azért nem semmi ez a kis jelzésfonódás sem)

2. Szép látvány: turistaút a Hárs-hegyen

3. BUÉK!

Na, de nem oda Buda! Hajnal előtt legsötétebb az éjszaka!
Ezen mondás reciprokát is sokszor megtapasztaltam már, ezúttal sem maradhatott el eme szép gondolat igazsága: a Nagy-Hárs hegyi E.P. előtt olyan csúszós és meredek volt az út hogy karabinerekkel köteleket feszítettek ki, és némi hegymászó-feelinget csempészve a BUÉK 20-ba így kellett leereszkedni, majd a kis fahídon átkelni.
Én nagyon bírtam! Volt aki nem annyira....:-)
Ellenőrző pont, aranyos kislánnyal, bélyegzővel. Tükörjéggel is, de ez ma az alap, így aztán szót sem érdemel.
Innentől már csak ereszkedés! Megfigyeltem hogy ilyen csúszós úton lefelé könnyebb haladni ha picit belekocogok, apró léptekkel operálok. Ezt teszem. Küzdök mint malac a jégen...:-)

Új elemeket viszek a gyakorlatomba, érzem hogy egyre jobb vagyok, bár homloklebeny-processzorom néha lefagy a mozgásom koordinálásától. Ilyenkor ösztönösen vagyok jó. :-)
Sebestyén Júliával valószínűleg szép pár lennénk. Mármint a jégen.

(Kívül:-) )

Látványosságnak még berobogott a kis úttörővasút is egy kereszteződésben, ha eddig nem derült ki hogy vidéki vagyok akkor most igen, ugyanis bőszen fotózgattam.:-))
(máskor a metróban is néztek furán mikor fotóztam a szerelvényeket, lebuktam ott is:-) )
A Nagy-réten négy méretes szatyor várta a turistákat, tele szaloncukorral! A hatodik szemnél abbahagytam, nem volt pofám többet nyúlni, pedig szemlátomást bőven mérték. És hát ugye a fogyókúra...:-(
Cél, 4óra 40 perc, szép kis jelvényke, szuperjó virsli mustárral, finom tea, nem spórolnak, telenyomják a kulacsot.
Kaja, pia jólesett, jelvény szép, túra várakozáson felüli, kell ennél több?

 

  

 

1. kötélpálya. Frankó! :-)

2. Hegyek között, völgyek között... 

3. a jutalom. Elsőbálozónak babarózsaszín :-)