Elvileg a régi sínrendszeren is működnie kell a digitális vezérlésnek, mert a sín csak az áramot (meg a vonatot) vezeti. (Nem akarok hülyeséget mondani, de esetleg a betápsínnél lehet egy kondenzátor, ami zavarhatja a digitális rendszert. Analóg szakértők majd kijavítanak)

A vezérlő korlátain leginkább a progrmozási képességeit értem (előbb-utóbb szükség lesz rá). Az egyszerűbb (főleg a régebbiek, pl. a Roco LokMaus 2) csak pár CV-t* tudnak programozni (pl. mozdonycím, gyorsulás, lassulás, max sebesség) ami első körben általában elég is. A legtöbb dekóderben viszont bő száz CV van (ha nem még több), aminek a jelentős hányadát békén hagyja az ember, de ha csak egy darab kell közülük, és azt nem tudja átállítani a vezérlő, az bosszantó. Például a régi mozdonyok digitalizálásakor (meg néha új mozdonyoknál is) előfordul, hogy a terhelésszabályzást (ez lényegében a motort irányító program/algoritmus) kicsit állítgatni kell, hogy ne rángasson menet közben a mozdony.

"Előfordulhat, hogy bizonyos típusú vezérlők egyes dekóderekkel jobban, másokkal kevésbé jól működnek együtt?"

Tudtommal nem nagyon szokott, a szabványhoz elég jól igazodik mindenki.

*CV: beállítható számérték, ami a dekóder működését valamilyen módon befolyásolja. Ilyen lehet például a mozdony sebessége, gyorsulása, vagy a fényszórók fényereje.