Harcos Katalin

Velem vagy

Jövök-megyek: érzem, hogy itt vagy
elakadó lélegzetemben,
minden suta mozdulatomban,
vágyaktól nyirkos tenyeremben,
szívem dübörgő robajában,
mézédes-megkeseredetten
s ölelésedben, az egyetlenben,
amire rég annyira vártam.
Élek-halok: mindig velem vagy
fejre állt, kusza életemben,
ezer álmatlan éjszakámban,
múlt álmaimban, miket szerettem,
elmém elvetélt gondolatában,
versrímekben, szárnyaszegetten
sánta sorok rút botlásában,
csókban, könnyben és szerelemben,
s elrebegett hálaimámban.