"ne vegyük ide azon munkáltatói intézményeket, akik tesznek rá"

Ne is! Még véletlenül se! Miért? Ni:

"a jelenlegi szint fenntartásához többet kell a nagy kasszából adni. Honnan, miből, kitől elvonva?"

Nyilván a képlet nem egyszerű és az arányosság nem fordított. De ha utazási igény van, akkor a fizetőképesség és a kényelem függvénye lesz, mennyien vesznek bérletet. Ha csökkented a bérlet árát, többen és többen adnak fel a kényelmi igényeikből anyagi megfontolás okán. És hogy jön ide az első reakcióm? A 86%-os, Munka Törvénykönyve által biztosított munkába járási adómentes támogatást bizony nagyon sokan nem adják dolgozóik részére. Miért? Mert a helyi dolgozónak ilyen nem jár és a munkahelyek többségére tíz-tizenöt másik áll sorban. Ha vidékiként kinyitod a szádat, máris egy helyi megy holnap helyetted dolgozni. Aki maradéktalanul megfizeti a 86%-ot, az az állami és önkormányzati szektor. Röhej a kimutatás, miszerint tizennéhány százalék a távolsági közlekedésben teljesárú jegyvásárlók aránya. Én is köztük voltam négy és fél évig. ÁFÁ-s számlát kértem mindről. Eleinte a BKV nevére, majd a BKK nevére... Nesze neked teljesárú jegy, ugyanúgy közvetve adóforintból ment el a 86%-a. Tehát igenis ide kell venni ezen munkáltatókat, akik tesznek rá, mert zömében az állami / önkormányzati cégek nem tesznek rá, így ezen előny ugyanúgy a költségvetést terheli.

"Ha hirtelen 20%-al olcsóbb lenne a teljes áru helyközi bérlet, vajon mindenki rohanna bérletet venni, aki eddig nem tette, mert eddig túl drága volt? Nem hiszem."

Ez a jó megközelítés, itt kell meghajolnom, hogy végülis igazad van. Mert Romonyából nem lesz ötödével több bérletes, az biztos. De mondjuk Szigetvárról? Mohácsról? Vannak relációk, melyeken betegre keresik magukat a volánok, csak hát abból kell finanszírozni az erősen szociális alapszolgáltatást is, ami meg marhára ráfizetős.