Bényei József

 

 

ÁLMOK CSILLAGSZÓRÓI

 

Libabőrös a Hold.

Karácsony lesz már nemsokára.

Havak pustolnak

s apró ingben angyalok dideregnek,

jelük a kilincsen virágzik.

 

Majd mondjátok el, milyen most a fa,

csendülnek-e mosolygó aranyalmák

és van-e csillag a fenyő hegyén,

a mézeskalács mind fekete-e,

s a gyertyák, csöngők, zizzenő aranyhaj

jaj, fekete mind, ugye fekete?

 

Szóljatok s csöndben fogjátok kezem

ha megszólal a karácsonyi ének,

s csillagszóróit felgyújtja az álom.

Hívjatok majd.

Nehogy még elmulasszam

amikor csönget

és fehér szakállát

simogatva magához hív az Isten.

 

 

Kései sugárverésben [110.]