Höhn, Höhne: Vö. német Höhn, Höhne családnevek. Ez (1) a középfelnémet hœne ’megvetett, szégyenben élő; dühös, bosszús, sértődött; kevély; veszélyes’ szóból lett ragadványnév. Illetve (2) a rajna-pfalzi és bajorországi Höhn, az alsó-szászországi és vesztfáliai Hohne településekre utaló lakosnév.
Klier: Vö. német Klier (No., Au., Svc.) családnév. A német Glüher családnév zöngétlen és ajakréses ejtéssel keletkezett közép- és délnémet változata – amely egyébként gyakoribb, mint az etimológiailag eredetibb alak.
Glüher: Kovácsot jelölő, a német glühen ’izzik; izzít’ igéből képzett foglalkozásnév.
Frágner: Vö. német Fragner (No., Au., Svc.) családnév. A középkori német pfragener, phragener, vragener, fragenare ’kiskereskedő, élelmiszerkereskedő’ foglalkozásnévből lett vezetéknév. A Duden Familiennamen regensburgi háttér-információkat közöl: ott már a XI. sz. végén apellatívumként (melléknévként) előfordul, egy XIII. sz.-i prédikációban az olaj, a faggyú, az alma és a körte árusításával kapcsolatos visszaéléseikről van szó [ebbe akár jelenkori áthallás is beleérthető], a XIV. sz.-ban pedig egy városi tanácsi rendelet szerint vadat (nyulat, foglyot) is árusítottak.
Würfel: Vö. német Würfel (No., Au., Svc.), Würffel (No., Svc.), Würfl (No., Au.) családnevek. Ezek a német Würfel ’kocka’ szóval azonos, képzőtlen foglalkozás- ill. ragadványnevek, amelyek így kockakészítőt vagy kockajátékost jelölnek.
Pobozsni: Vö. szlovák Pobožný, esetleg lengyel Pobożny családnév. Ez viselkedésre utaló ragadványnév, vö. szlovák pobožný ’ájtatos, vallásos’, lengyel pobożny ’jámbor, ájtatos, istenfélő’.
Tschumák: Vö. ukrán Чумак (Csumak), lengyel Czumak, esetleg horvát-szerb Čumak (Hv., Szb.) családnevek. A jelentéséhez vö. ukrán чумак (csumak), lengyel czumak ’csumák, ukrán ökrös-szekerész, áruszállító-kereskedő’ történelmi foglalkozásnév. A horvát-szerb nevek vagy a délre települt ruszin etnikumhoz köthető, vagy a török eredetű horvát-szerb čuma ’pestis’ (vö. még ukrán чума, magyar csoma) szó –ak személynévképzős származéka, amely pl. ilyen betegségen átesett embert jelölt,vagy átvitt értelemben ’istenverése’ értelmű ragadványnév lehet.
Mitterpach: Nyilvánvalóan német név, amely az irodalmibb hangalakú Mitterbach név bajor-osztrák nyelvjárási alakja. Az irodalmi helyesírástól nem befolyásolt p-s forma Magyarországon kívül a jelenkori Szlovákiában is kimutatható: Mitterpach. Ez víznévi eredetű helynévre utaló képzőtlen lakosnév, a jelentése ugyanis ’Közép(ső)-patak’. Ilyen nevű települések vannak Alsó- és felső-Ausztriában, Stájerországban és Bajorországban, vö. Mitterbach.
A víz-, település,illetve családnév irodalmibb hangalakú változata a Mittelbach, vö. családnévként No.-ban, Au.-ban, illetve helynévként: Mittelbach.
Hreska: A jelenkorban pontosan ilyet nem találtam, de vö. szlovák Hreško és Nowy Targ környéki kis-lengyel Hreśka. Ez utóbbi a hangalakját tekintve inkább kelet-szlovák mint lengyel,és egyben a valahai szlovák *Hreška létére is mutat. A név a szlovák hriech ’bűn, vétek’ szó –ka (ill. –ko) kicsinyítő képzős származéka. A hreš- tőhöz vö. szlovák hrešiť ’vétkezik; szid, korhol; káromkodik, szitkozódik’ ige. Ugyanez a szó a lengyelben főnévként grzech, igeként grzeszyć. (Csehül hřích, ill. hřešit[i].)
Lerch, Lerche: Vö. német Lerch ['lεrç] (No., Au., Svc.), Lerche ['lεrçə] (No., Au., Svc.) családnevek. (I.) Ezek mögött elsősorban a német Lerche ’pacsirta’ madárnév áll, és lehet (1) énekszerető ember ragadványneve; (2) madárfogót vagy –kereskedőt jelölő foglalkozásnév; (3) a Lerch, Lercha, Lerche és Lerchen településekre utaló képzőtlen lakosnév. (II.) Ugyanakkor lehet a Lärche ['lεrçə] név írásváltozata is, amely vörösfenyőnél (németül Lärche) lakó megkülönböztető neve lehet.
Bierbrünner: Nyilvánvalóan német, de csak Magyarországon tudtam kimutatni. Tehát vagy az itteni németség körében alakult ki, vagy az áttelepüléssel (ill. azután) az eredeti környezetében eltűnt. Etimológiailag könnyű eset: több német településen is van Bierbrunnen, azaz ’sörkút’, vö. Kölnben, Lübeckében. A nevünk ennek –er személynévképzős származéka. Az idéztem példák ugyan modernek, de lehet, hogy régen is voltak hasonló facilitások, amelynek tulajdonosa, vagy a mellette lakó megkaphatta ezt a megkülönböztető nevet. Ugyanakkor lehet, hogy ’sörmérő, csapos, kocsmáros’ értelmű alkalmi foglalkozásnévről van szó.
Emilnyák: A jelenkorban nem tudom adatolni, de mindenképpen szláv. Ez a latin Aemilius (’versengő, igyekvő’) nemzetségnévből eredő Emil egyházi személynév továbbképzése a szláv –niak ~ –ňák ~ –няк összetett kicsinyítő képzővel. Nem sikerült (egyelőre?) a környező szláv nyelveken belül a lehetséges forrást szűkítenem.
