"Érdekes téma ez az elavulás."

Elegendő információ birtokában a különböző termékek élettartam/megbízhatóság szempontjából jól elkülöníthető csoportokba sorolhatók. Vannak azok a termékek/gyártók, amelyek egyértelműen a "garancia + 1 nap" élettartam a cél és vannak azok a termékek/gyártók, amelyek az örök életet próbálják megcélozni. Persze a hosszú életű termékek között vannak olyanok, amelyeknek az ára is nagyon "hosszú" ;) de lehetnek olyanok is, amelyek ár/érték aránya egész elfogadható.

A baj ott van, hogy csak nagyon kevés (szak)ember férhet hozzá olyan információkhoz, amelyek alapján a vevő eldönthetné, hogy mit is lenne érdemes vásárolni, ráadásul ezen kevés ember is többnyire titkolózik, mert vagy ezt diktálja az érdeke, vagy a munkaadója. Pl valószínűleg egy autószerelő soha nem fogja elárulni, hogy mely autó típusok azok, amelyektől ő akár éhen is halhatna, vagy egy LED lámpa kereskedő sem fogja elárulni, hogy mely viszonylag olcsó fényforrások bírják ki majd soksok évig és melyek azok, amelyeket a gyárban annyira túlfeszítettek (hogy jó erős legyen a fényük), hogy csoda lesz, ha ki fognak bírni 5-10 ezer órát (mert a gagyi lámpákon sokkal nagyobb a haszna).

Ezekre a problémára persze megoldás lehetne a fogyasztóvédelem. Az a baj, hogy a fogyasztóvédelem munkaigényes terület és a munka pénzbe kerül. Ha ezt a pénzt támogatók/hirdetők adják, akkor ők bele is fognak szólni abba, hogy az ő termékeikről csak szép és jó jelenhessen meg, vagy legalábbis elvárják ezt, különben holnap már nem támogat/hirdet ott, ez egyfajta zsarolás, emiatt az "önfenntartó" fogyasztóvédelem mindig messziről bűzlik.  Tehát korrekt/pártatlan fogyasztóvédelmet csak állami támogatásból lehet(ne) megvalósítani, az állam viszont nem költ semmi olyasmire, amiből nem lehet egy kis csúszópénzt visszakapni, az átverhető laikusok/állampolgárok érdekvédelme nemhogy hátul van a fontossági listán, de nincs is rajta ;) pedig ilyesmivel is lehet szavazatokat nyerni.