Ha digitális, akkor természetesen semmiképp sem kell működőképes felsővezeték.

 

Az én véleményem: az embernek vagy van valami becsípődése, és komolyan rámozdul a felsővezeték-témára, ekkor megcsinálja korrektül, feszítési tervvel, betáplálásokkal, kapcsolókerttel, feszítésekkel (ez főleg állomások környékén szükséges és látványos); vagy csak oszlopokat (és esetleg keresztláncokat) rak, de a hosszláncot mindenestül elhagyja – így az illúzió van meg.

 

Én mindenképpen kerülném a köztes megoldást (erre is láttam példát): mindenféle innen-onnan összevásárolt, hevenyészve lerakott oszlopokra forrasztgatni jó vastag rézdrótokat "csak működjön" jeligére.

 

A Te esetedben, ha valóban 10 vágányos állomást akarsz (ami első ráhallásra kissé nagynak tűnik), mindenképpen megfontolandó, hogy:
 - az egész állomást "villamosítod", de csak oszlopokkal; utána kellene járni, a kezdetekben főleg a rendező-tároló vágányokat kétkarú oszlopokkal villamosították, az oszloperdő nagyon jellegzetes, meghatározza a látképet;

 - a fő átmenő és a szomszédos vágányokat villamosítod (szerintem ha nem az egész állomás volt villamosítva, kb. ennyi madzag lehetett), ebben az esetben a rendezés, tolatgatás gőzösökkel megy, gyorsvonatokra rakhatsz régi villanygépeket, és előzéseket is lebonyolíthatsz; ekkor akár meg is csinálhatod a madzagot a 4 vágány fölé, látványos. Illetve gépcserékhez kellene egy-két kihúzó (ekkoriban csak V40-esek és V60-asok voltak, azokkal nem tolattak).

 

Ami a tolatószolgálatot, gőzösöket illeti, előbb-utóbb akad valaki, aki zsigerből vágja, hogy anno mi volt szokás, és mi nem; milyen gépeket használtak milyen célokra. Rézgaras pl. ideális jelölt :)

 

Minden esetre egy '30-40-es évekbeli villamosított magyar állomás elég rendkívüli téma. Nem tudom, hogy valaki vágott-e már bele ilyesmibe. Egy ilyenen igazából csak V40-V60-asakat lehetne járatni személy- és teherfordában, amúgy minden más gőzös.