Az az igazság, hogy én PALAS-t nem ismerem, az antikrisztust sem és London külvárosát sem, úgyhogy nem tudok állást foglalni az ügyben.

A hümmögő-bólogató Jézus-képet jelképesen értettem, ugyanis vannak olyanok, akik azt állítják, hogy a Szentírással a kinyilatkoztatás lezárult és ezért fölösleges az un. magánkinyilatkoztatásokkal foglalkozni. Hát szerintem ez igaz is meg nem is. Az a része igaz lehet, hogy ami az üdvösségünkhöz kell, azt Isten kinyilatkoztatta a Szentírásban, de (és most megint képletesen szólva) nem mondhatjuk azt, hogy Isten "most már aztán fogja be a száját és nekünk már ne akarjon semmit mondani". Én nem lennék ilyen merész. Inkább ahogy Szent Pál is javasolta mindent meg kell alaposan vizsgálni és a jót megtartani. Ami hosszabb távon is jó gyümölcsöket terem (pl. megtérések, gyógyulások), az megtartandó. A mai hívő nincs könnyű helyzetben. Látható, hogy az egyház legfelsőbb köreiben (egyes bíborosok vs. pápa) sincs alapvető kérdésekben egyetértés (ld. legutóbbi rendkívüli szinódus). Ilyen helyzetben szerintem mindig Krisztus tanítása adhat útbaigazítást.