Bírom az ilyen őszinte, lendületes írásaidat, jó volt olvasni, köszike! :-)

Nálam a hátizsákban van egy állandó készlet amit mindig hordok magamnál egy zacskóba csomagolva, abban ott van évek óta egy ragasztószalag és egy pár cipőfűző, éppen ilyen esetekre. Még egyszer sem kellett, de azért hurcolom mindenhova.

 

A Terény felé való terelésnek is kíváncsi lennék az okára. Mi is a Csukori-erdőn mentünk még keresztül 2009-ben, mert nem tudtunk a terelésről, és semmi gondunk nem volt, az út a szántót kivéve tökéletesen jelzett volt.

(ha jól tudom akkor talán a szántóföld tulajdonosa miatt kellett Terény felé változtatni?) Mindenesetre ez csak további gondokat vetett fel, lásd tervezett módosítások...

 

Hollókő... ez az az unortodox eset mikor később érdemes egy családi kircsi keretében visszamenni és egy jó kávé mellett beverni a plecsnit a füzetbe, lelkiismeret meg tiszta marad! :-)

 

A Cserhát valóban az első helyen van nekem, már ami a a régi kék jelek keresgélését illeti, de először a Szanda-Nemtipuszta-Buják részt terveztem, csak ezután a Tepke-gerincet. Lehetőleg lombmentes időszakban, az meg most gyün.

 

Mátraverebélyt is látni kell egyszer. (lehetőleg reggel, csipanyitogatás előtt) Ha éppen arrafelé autózunk és meg akarom borzongatni a család nőtagjait akkor be szoktam kanyarodni kocsival a sorra, és lelassítok...:-)