ERRŐL TUD VALAKI VALAMIT?
Üdülési jog: így kell kiszámolni az illetéket
2014.06.27., 12:09 Frissítve: 2014.06.27., 09:34 2
Magyarországon is egyre divatosabb, hogy a nyaralni vágyók úgynevezett üdülési jogot vásárolnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy minden évben egy meghatározott időszakban (vagy időszakokban) néhány napig használják a szálláshelyet (vagy a szerződésben meghatározott szálláshelyeket). Az ilyen jogok után illetéket kell fizetni.
A hétköznapi értelemben vett üdülési jog valójában két különböző típusú használati jogosultságot takar: egyrészt az üdülőhasználati jogot, másrészt a szállás időben megosztott használati jogát.
I. Az időleges üdülőhasználati jog
Időleges üdülőhasználati jogot az úgynevezett üdülőszövetkezetekben lehet szerezni, mégpedig kizárólag annak a személynek, aki a szövetkezetben tagsági jogviszonyt létesít (a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 40/C-40/D §-ok alapján). Tag az a (természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező) személy lehet, aki a szövetkezet alapszabályában meghatározott feltételeknek megfelel. Mindemellett írásbeli nyilatkozatban magára nézve kötelezőnek kell elismernie az alapszabály rendelkezéseit, vállalnia kell, hogy a lakásszövetkezet céljának megfelelően előírt fizetési és más kötelezettségeket teljesíti, és meg kell szereznie – az üdülőszövetkezet tulajdonában álló – üdülési egység időleges használati jogát.
Az üdülési jog a tagot az alapszabályban meghatározott időtartamra évenként illeti meg. A nem természetes személy tagok azonban az egyes üdülőegységeket illetően akár egész évi használati jogot is szerezhetnek. Az üdülési jog jogosultjának évente általában úgynevezett fenntartási díjat kell fizetnie.
A természetes személy tag halálakor az üdülési jog örökölhető. Ebben az esetben az örököst is fel kell venni az üdülőszövetkezet tagjai közé. Az örökös tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező a vonatkozó törvényi és az üdülőszövetkezet alapszabályában előírt feltételeknek megfelel.
