Ezt érdemes még egyszer átolvasni...

 

Újabb bírósági ügy bizonyítja, hogy a nyűggé vált üdülési jogtól nagyon nehéz, de nem lehetetlen megszabadulni. Egy példaértékű törvényszéki döntés pedig azt igazolja, hogy az üzemeltetők önkényesen nem emelhetik az apartman évente fizetendő fenntartási díját, ellenkező esetben visszamenőleg is kártalanítaniuk kell az ügyfelet.

Évente több millió forintot tehetnek zsebre az üdülésijog-tulajdonosoknak értékesített apartmanok üzemeltetői, többségük ugyanis úgy emeli az éves fenntartási díjakat, hogy jócskán meghaladja a jogos követelést. Egy friss bírósági ítélet alapján azonban az ügyfél öt évre visszamenőleg követelheti azt az összeget, amennyivel az igazolható költségekhez képest többet hajtottak be.

Visszaélnek a tulajdonosok

Ismert, a több százezer forintos vagy milliós nagyságrendben megvásárolt üdülési jog (angolul time share) kifizetése mellett rendszeres kiadásuk is van a tulajdonosoknak, ez nem más, mint a szálláshely fenntartásáért számolt, átlagosan 40-100 ezer forintos éves költség. Ezt akkor is kell fizetni az apartman üzemeltetőjének, ha az adott évben a tulajdonos nem használja az esztendő egy meghatározott időszakában rendelkezésére álló szálláshelyet. A fenntartási költség ugyan a szerződések szerint emelkedhet, nem mindegy azonban, milyen mértékben. A jellemzően rezsire, felújításokra, marketingre fordított összeget csak hivatalos döntés alapján, igazolható indokok és körülmények mentén emelhetik a cégek, önkényesen nem. Mégis, több szállásszolgáltató cég él vissza az emelés lehetőségével, s nem ritka, hogy úgy kérnek egyre dráguló fenntartási díjakat az üdülésijog-tulajdonosoktól, hogy nem derül ki, milyen plusztételek indokolják a követelést. Ha pedig az ügyfél nem teljesít, fizetési meghagyással próbálják behajtani rajta az összeget.

Nyertes per

Jogerősen pert nyert egy fogyasztó a napokban az Abbázia Country Club Kft. ellen, mert a cég keszthelyi apartmanjait használó ügyfelei számára 2006 óta jogosulatlanul emelte a fenntartási díjakat. Mint kiderült, évente átlagosan 10-15 ezer forinttal többet kértek el minden egyes ügyféltől a szálláshelyek fenntartásáért, ebből mostanra tekintélyes summát gyűjtött be a társaság. „A perben bizonyítást nyert, hogy hivatalos okirattal, például a cég közgyűlési határozatával nem tudják igazolni a követelést, ezért évekre visszamenőleg ki kell fizessék ügyfelemnek azt a különbözetet, amennyivel többet kértek a bíróság által is elismert költségnél” – vázolta lapunknak Kende Júlia. Mint az üdülésijog-ügyekben járatos ügyvéd elmondta, ez a döntés azért precedensértékű, mert jogalap nélküli gazdagodás címén a jövőben minden hasonló helyzetben lévő jogtulajdonos igényt tarthat arra az összegre, amelyet az önkényes emelés következtében fizettettek ki vele. A díjak különbözetére öt évre visszamenőleg lehet követelést benyújtani a szálloda üzemeltetőjének. „Ez sok ezer fogyasztót érinthet napjainkban, nem árt tehát utánanézni, tudja-e a cég igazolni, hogy milyen jogcímen drágulnak az üzemeltetéssel járó kiadások” – szögezte le Kende Júlia.

Több károsult

Az ügyvéd egy másik, egyelőre első fokon megnyert perében ugyancsak az Abbázia Country Club Kft. egyik ügyfele volt a károsult. Ebben az esetben azt sikerült bebizonyítani, hogy ha a fogyasztó a rendelet által megszabott határidőn, vagyis 15 napon belül írásban eláll az üdülési jog megvásárlására szóló szerződéstől, akkor azt az értékesítő cég minden körülmények között kénytelen figyelembe venni. 1999-ben történt, hogy egy házaspár üdülőhasználati jogot vett az Abbázia apartmanjait értékesítő Proinvest 2001 Kft.-től, az üdülési jog vételárát pedig a Pláninvest Bróker Rt.-től vásárolt részvényekkel egyenlítették ki. Az ügyfelek azonban – elállási határidőn belül – meggondolták magukat, és az üdülésijog-szerződéstől írásban elállva visszakérték a csaknem egymillió forintos vételárat. Ám a tulajdonos és az értékesítők több mint tíz éven át, számtalan felszólítás ellenére sem voltak hajlandók visszafizetni, sőt évről évre követelték a fenntartási díj megfizetését is. „Végül a fogyasztók másfél évtized alatt megírt számtalan levele alapján a bíróság késedelmi kamatokkal együtt több mint kétmillió forint megfizetésére kötelezte a cégeket” – ismertette Kende Júlia. Megjegyezte, az üdülési jogot vásárló fogyasztónak nem kell jogi végzettséggel rendelkeznie, ezért a bíróság szerint azok a levelek is megszakítják az elévülést, vagyis bontják az adásvételi szerződést, amelyek az összeggel kapcsolatos visszafizetési igényről szólnak, és nem ügyvéd által fogalmazott felszólítást tartalmaznak.

 

(Megjelent a Magyar Nemzet 17. oldalán szombatonként olvasható Fogyasztóvédelem c. mellékletben.)