Ita,

 

valóban, nagyon ijesztő, amikor generalizálódik ez a gondolati cucc. Azaz még jöhet is hozzá.

Egy azonban biztos, soha nem fog megtörténni, amitől most félsz. És semmiféle jellemzést nem ad Rólad, mert ezek a gondolatok nem gyökereznek - és nem is fognak - Benned. De egy enyhe formájában már elviselhető lesz, sőt a betegséggel való harcban megerősödhetsz, jobban megismered magad, jobban tudod kezelni a traumákat stb. stb. Ez nagyon komoly!

A gyógyulás folyamata visszaeséseken keresztül valósul meg, egyre ritkábban, és egyre kevésbé durván ismétlődnek a nehéz időszakok.

Mikorra ezt megharcolod magaddal, addigra már régen nem fog érdekelni, hogy 100 % -os a gyógyulás, vagy nem.

A mai eszemmel azt gondolnám ki, hogy valahányszor jön a nagyon komisz gondolat, képzeletben kifújnám az orromat, és azt mondanám magamnak, valami vírus, baktérium, huzat, pollen ellen védekezik a szervezetem ügyesen - vagy ügyetlenül , hevesen, mint az allergiánál. Legyen. De bár az én szervezetemben termelődött, nem tartozik hozzám. És a gondolatot leállítanám azzal, hogy elképzelem a szemétbe dobott piszkos papírzsepit. 

Csakhogy ez a megoldás állítólag nem jó, mert nem ez az igazi gondolat stop. Tulajdonképpen az kellene, hogy egyszerűen leállítod, a rossz gondolatokat, azaz semmibe veszed őket. Vagyis, ha az agy megszokná a papírzsepis képet, és "ragaszkodna hozzá", cseberből - vederbe. De még mindig ezerszer jobb, mintha az embert kiveri a víz a rémülettől, és remeg keze-lába, és inkább nézne egy bármilyen szörnyet, mint a félelmet ébresztő ártatlan tárgyat....

Bárcsak ki tudnám fejezni magam jobban. De Te úgyis mész orvoshoz. Viszont a faceebook nem jó ötlet.

Védenem kell a belső köreidet...

Zsuzsa