nekem ugyan eszembe jutott, mi a fenének kell mászkálni ekkora szélviharban /halaszthatatlan mi tud lenni nyugdíjaskorban?  merthogy én  egyik téli jégpályás reggelen kötött zoknis cipőre valóval totyogtam el a lejtős úton a buszig mert  az egyedül lévő beteget nem lehetett hagyni az ágyában.

na akkor menni kellett, de talán még orvosi vizsgálódások is átprogramozhatóak , tehát baráti látogatások, vagy nagybevásárlások, ügyfélszolgálatok felkeresése is tolható.

 

de aki dacolni vágyik az időjárással az tegye. kis kaland pezsdítően hat/hat/

 

/az anyukámat is ilyen kalandvágy fogta el, és hiába hívogattam a mobilja is ki volt kapcsolva, útnak indult otp-ből felmarkolni a nagyját a nyugdíjának,, majd  banyatankját húzogatva nagybevásárolt a sparban. szélviharban, szép nagy fákkal szegélyezett utcákban, ahol erkélyekről is repülhetnek cserép virágok, de faltörmelék, vagy tetőcserép is akár. ja és tetézte mindezt a beszámolóját ,h  a héten függönyöket cserélt, ablakot pucolt! létrára kapaszkodott. és bár  a házban 2 csajszi is sigitené, ha nekem elárulja a vágyát akkor esetleg besegithetek én is, de az unokái is.

áááá

nem

ő

megcsinálja/ta.

 

szerencsésen meguszta.

nem szédült meg, nem esett le.

 

vagánykodik.

én meg haragszom.