nekem ugyan eszembe jutott, mi a fenének kell mászkálni ekkora szélviharban /halaszthatatlan mi tud lenni nyugdíjaskorban? merthogy én egyik téli jégpályás reggelen kötött zoknis cipőre valóval totyogtam el a lejtős úton a buszig mert az egyedül lévő beteget nem lehetett hagyni az ágyában.
na akkor menni kellett, de talán még orvosi vizsgálódások is átprogramozhatóak , tehát baráti látogatások, vagy nagybevásárlások, ügyfélszolgálatok felkeresése is tolható.
de aki dacolni vágyik az időjárással az tegye. kis kaland pezsdítően hat/hat/
/az anyukámat is ilyen kalandvágy fogta el, és hiába hívogattam a mobilja is ki volt kapcsolva, útnak indult otp-ből felmarkolni a nagyját a nyugdíjának,, majd banyatankját húzogatva nagybevásárolt a sparban. szélviharban, szép nagy fákkal szegélyezett utcákban, ahol erkélyekről is repülhetnek cserép virágok, de faltörmelék, vagy tetőcserép is akár. ja és tetézte mindezt a beszámolóját ,h a héten függönyöket cserélt, ablakot pucolt! létrára kapaszkodott. és bár a házban 2 csajszi is sigitené, ha nekem elárulja a vágyát akkor esetleg besegithetek én is, de az unokái is.
áááá
nem
ő
megcsinálja/ta.
szerencsésen meguszta.
nem szédült meg, nem esett le.
vagánykodik.
én meg haragszom.