Békés Márta

 

 

A LEGKÉKEBB FOLYÓ

 

Ó, lassan folyó folyó voltam, örökkön, folyton folyvást folytam,

a hajók elsuhantak rajtam, el is hagytak, s én itt maradtam.

Tengert elérni nem volt merszem, tengerré válni volt a vágyam,

de nem volt olyan mély a medrem, magasra nem jutok, beláttam.

A régi bölcsek foglya lettem, ugyanaz kétszer nem lehettem,

s alattomban sodort a partra a folyton változás unalma.

Saját határaimba marva vágtam sok vakmerő kanyarba,

és azzal sem törődtem végképp, hogy milyen sorsot ír a térkép.

Immár csak kanyarjaim voltak. Új bölcsek jöttek, célbafogtak.

Többé nem kanyaroghatsz, mondták, s lettem ezernyi barna holtág.

 

 

Szép írások, 2007 [16.]