Kun Magdolna

Ábránd-világ

 

Éjjel, mikor szobádban

csak te vagy és a csend,

vedd elő a képzeleted

és suhanj át vele,

abba a színekkel tarkított

ábránd-világba,

ahová soha nem ér el

a gonoszság keze.

Ott vegyél magad elé

egy üres palettát,

fess rá magas ormú hegyet,

kerek erdőt, rétet,

minden olyan szépséget,

ami örömmel telt el,

ha úgy érzed, túl nehéz

körötted az élet.

Az a világ más lesz,

szebb és boldogabb,

mint, ami ébredéskor

eléd tárja valóságodat.

Mert abba a világba

nem ismert a bánat,

ott nem árasztja könny sem

gyűrött kispárnádat,

hisz az a hely lelkednek

azon otthona,

ahová csak az mehet,

kit beengedsz oda.