Ha a fekete fehér (továbbiakban „ff” ;-))))) analóg képkészítés érdekel, akkor itt találsz majd néhány infót. Ezen fórum leginkább, Ansel Adams által kitalált zónarendszerrel foglalkozna. Ezt elsőre azonban kicsit tegyük félre ;-))))
Nem tudhatom, milyen szinten állsz az analóg képkészítéssel, ezért ha már nem vagy kezdő hagyjad ki nyugodtan az elejét. Persze az is lehet, hogy erre az egészre nincs is szükséged ;-))))
Ha bármivel kapcsolatban kérdésed merülne fel, megkereshetsz a: b31@mailbox.hu címen. Igyekszem hamar válaszolni. Ha érdekel a technika tudok segíteni a gyakorlatban is (Bp. XI. kerület), a fényméréstől a nagyításig. Nem kell megijedni, a költségek miatt, általában csak az anyagárat szoktam elkérni, már ha felmerül ilyen.
A teljesen kezdőknek ajánlanám:
Győri Lajos, Baricz Katalin: Első felvételeim és
Csillag - Baricz: Első nagyításaim c. könyvét
És még:
Itt elérkeztünk ahhoz a ponthoz hogy egyedül is megpróbáld a filmhívást, majd a nagyítást. Azt azért vedd figyelembe, csak olyan dolgokat fényképezz le az első tekercsre, amiért nem szakad meg a szíved ha mégsem jött össze úgy ahogy számítottad…
Ha ezeken túlvagy, ajánlanék még néhány könyvet, persze nem kell kívülről megtanulni mindet, elég kettőt ;-)))))
Na, jó azért a felsorolásból érdemes néhányat áttanulmányozni:
Fotozsebkönyv : Szerkesztők Morvay – Szimán Műszaki könyvkiadó 1965
Sevcsik Jenő : Fotólabor 1963 Műszaki könyvkiadó
Sevcsik Jenő : A Fotos Labor 1973 Műszaki könyvkiadó
Barabás – Gróh : A Fényképezés Kézikönyve 1956 Műszaki könyvkiadó
DR. Szimán Oszkár – Pál Endre : Fotolabor és kidolgozástechnika 1999 Műszaki könyvkiadó
Egy kis vegyszertan:
Polster Alfréd Dr. – Polster Ákos 1979 Fotólabor Zsebkönyv Műszaki könyvkiadó
Dr. Polster Alfréd – Dr. Leintz Nándor : 100 Fotorecept 1955 Műszaki könyvkiadó
Lentz - Lindl : Fotovegyszer Lexikon 1962
Ajánlott olvasmány:
Szűcs Miklós : Fotoanyagok kidolgozása 1985 Műszaki könyvkiadó (Ezt csak erős idegzetűeknek)
(Azt azért megjegyezném, hogy néhány dologban mást gondolok, mint amik az ajánlott könyvekben le vannak írva, úgyhogy lesz néhány hozzászólás, ami ellentmond néhány a könyvekben található információknak. Ezeket legtöbb esetben természetesen „kísérlettel” is alá tudom támasztani. Adott esetben tudok ajánlani próbát, hogyan tudsz saját magad meggyőződni a dologról. ;-)
Ha úgy érzed minden OK, és elvagy zónarendszer nélkül is, ne is olvass tovább ;-)))
Esetleg azért érdemes tovább görgetni, mert van néhány tipp vegyszer, film, stb. beszerzésre, de az egyéb linkeket saját érdekedben, ne nyisd meg ;-)))))
A zónarendszer alapjai összefoglalva, ezen a vonalon indultam el én is.
Már többször leírtam hogyan lehet csekkolni viszonylag egyszerűen, csak fénymérő használatával (Nagyított kép ill. nagyítógép szükséges, no meg jegyzettömb.). Most ismét leírom.
Nézel egy olyan témát amin van kb. 6Fé különbség (De lehet több is. Fontos, hogy ne változzon a megvilágítás a „teszt” alatt.) A film névleges ISO –ját beállítod a fénymérődön, megkeresed a legsötétebb pontot arra exponálsz, de 2Fé gyorsabbat, majd + - 1,5-2Fé ½ v.1/3 fényérték lépésekben (Attól függően milyen pontosságot szeretnél). A téma többi részletét is leméred és feljegyzeteled. Előhívod a filmedet ahogy szoktad, v. gyári ajánlás szerint. A film száradása után, nagyítást végzel az általad használt papírra nagyítógéppel stb., a papírt úgy exponálod, hogy látszódjon a nega alapfátyla és mellette legyen egy olyan csík ahol a nagyítógép fényét nem takarja a film. A próbacsíknál az a jó érték amikor az alapfátyol ugyan olyan fekete mint a szél. Most megnézed ezzel az expóval melyik az a kép amikor szépen látszanak a feketékben a részletek (Ebből tudod meg a tényleges ISO -t), ill. látni fogod mekkora a film / hívás / papír stb. Fé átfogása. Más kérdés, hogy tetszeni fog é a kontraszt. Ha rajta van 6Fé a papíron, de neked túl lágy, akkor választhatsz keményebb filmhívást (Ez esetben szemcsésebb és életlenebb lesz a végeredmény.), vagy nagyíthatod keményebb papírra, persze mindkét esetben +fényt adni a kiégett részekre. Meg hívhatod lágyabbra is a filmet. Az hogy kinek mennyi részlet „kell” a Téma sötét részeiben az erősen egyéni, témától és hangulattól is függhet...
