Azt hiszem, nem sok ilyen nap lesz már idén, mint a mai. Ki kell használni. Elindultam a ködös trutyiból és már Sztaravoda táján sütni kezdett a Nap. Pap-réten makulátlan, tiszta kék eget láthattam. A fák az ilyenkor megszokott színekben pompáztak.

Hülye fejjel nem Dömör-kapu, hanem Fagyoskatona felé kanyarodtam, ezzel jól lenulláztam minden erőmet. (Nem kellett volna végig lazsálni a nyarat...) Ahogy ereszkedtem Szentkeresztre, ismét sűrűsödött a levegő. Pomázon már nem várt olyan sűrű köd, mint odafelé, de fent sokkal szebb volt.