Jogos.

Ráadásul a piac egy része olyan  - nem órakedvelő - emberekből áll,
akik csak és kizárólag azért vesznek drágább svájci órát, mert abban a társadalmi,
vagy munkakörnyezetben amiben mozognak, mozogni vágynak,

vélt vagy valós elvárás az ilyen luxuscikkel való megfelelés - villantás.

És bár ritkán beszélünk róla, van az a fizetőképes réteg, amelyiknek egyik nap Rolex

van a kezén, másik nap JLC, harmadik nap pedig "úúú" Hublot.
És fogalma nincs, melyik miért jó, és melyik a kakukktojás műszaki vagy más szempontból.

Mert ott ezek a "megveszem, mert megy az új bőrdzsekimhez" kaliberű divatórák, 
ahogy másoknak a Police és a DKNY, amit a plázában vesznek egy mozi és egy hamburger között.

Aztán ezek az emberek ívben tesznek történelemre, ár-érték arányra, manufaktúra mivoltra stb.
Csak egyszerűen olyan üzletsorokon járkálnak, ahol nincs Came Active a kirakatban,

és ezekből a nagy márkákból mazsolázzák ki, mi megy a hétfői napszemüveghez, és autóhoz.

Vagy a legrosszabb esetben a - szerintem fölöslegesen, de - jól fizetett stylist parancsol rá,
hogy ahhoz olyat tessék venni, erre az alkalomra pedig ez "illik".