Bartha Gusztáv

 

 

ANYANYELV

 

Itt lót-fut, szalad

nyelvünk alatt,

csetlik-botlik ága-boga,

morzsolja a fogkorona.

 

    Gügyög, gagyog: elevenek

    a selypítő gyermetegek,

    kacajoddal ugrabugrál,

    s dadog, ha már sírni nem fáj.

 

Szerelmed lesz, szép szemedben

súgva-búgva önfeledten,

ajnározd őt: kényeztetve

hagyd hűségét gyermekedre.

 

    Lósson-fusson, hadd szaladjon

    nyelvünk alatt megmaradjon,

    csetlő-botló ága-boga –

    morzsold tovább, fogkorona!

 

 

Verecke [64-65.]