Kis adalék a topic most kedvenc témájához - tényleg teljesen véletlenül a tegnapi nap nyomott kezembe egy nagyon kedves ismerősöm egy szép kis kerek automata IWC-t azzal, hogy a némileg már karcos, kopottacska tokot rendbe kellene hozni - de a mi a fő, végre kideríteni, hogy mi a frász is van ebben az órában, ugyanis vitában áll ez ügyben többekkel. Bizony, megy a "saját szerkezet vs. ETA" vita a fórumon kívül is, megy bizony...

Nos, mindennél többet elmondanak szerintem a következő képek. Az óra egyébként 1993-as, de nyugodtan lehetne akár csupán egy-két éves is, ezek ma is készülnek. Sőt, ma már Sellitával készülnek... A tok kétrészes, jó minőségű, zafír üveges, de abszolút semmi különös. A hátlapot négy csavar tartja, a tömítés belső peremes, ami abból a szempontból nem annyira szerencsés, hogy a víz/izzadtság simán megáll a tokperem alatt - és el is indult több helye a pontkorrózió, ami a makrofotókon látható is (pedig igen keveset hordott óráról van szó). Ez azért kis forgókefével simán eltüntethető volt, és a polírozás visszaadta az eredeti megjelenést is. De ilyen minőségű, kivitelű tokot tényleg lehet találni bármi másnál, viszonylag olcsó óráknál is.

A werk pedig "természetesen" ETA 2892-A2. A billegő melletti makrofotón látható, hogy az ETA helyett az IWC saját jelölését és sorozatszámát helyezték el - holott a werk semmi másban nem tér el.

Még egy nagyon árulkodó, és engem rettenetesen zavaró adalék: sem a tokon, sem a számlapon nincs semmiféle referencia vagy sorozatszám jelölés - kívül. Tehát az óráról megbontás nélkül lehetetlen megmondani, mi van benne. Ha a referencia-számot (és/vagy sorozatszámot) nem a hátlap belsejébe ütötték volna be, akkor egy laikus is kideríthetné simán az óráról, mi van benne, mikori, miféle. De nem, ez fekete doboz, csak a tok szétszedésével hajlandó színt vallani... Szerintem nem is kérdés, miért.

Egy ilyen óra legutóbb 8-900e körüli áron volt kapható. Már Sellitával...