Mekk Elek ezermester Creative Commons License 2014.09.19 0 0 59483

"Egy kicsit kifejthetnétek ezt a légtömörségi dolgot."

 

A falon/födémen átmenő csöveken két dolog szokja a levegőt áramoltatni: a szellőzőrendszer túlnyomása/vákuumja, illetve a huzat.

 

Az elsőt nem kell sokat magyarázni, habár a komolyabb alacsonyenergiás házakat újabban nyomáspróbázzák is (blower door teszt) és nem árt, ha a villanyszerelő tud az ilyesmiről és a vezetékek behúzása után szépen lezárja az összes fal/födém áttörést.

 

A huzatról: köztudott, hogy a meleg levegő felfelé száll (ha hagyjuk) és az is, hogy ha a levegőt nagyon lehűtjük, akkor a benne lévő pára folyékony vízzé csapódik ki. A jómeleg lakást a hideg padlással összekötő csövekben sajnos a fenti két jelenség egyszerre valósul meg: a lakás meleg levegője folyamatosan felfelé száll a vezetékeket körülvevő "kéményben", amelynek a felső vége télen jó hideg, tehát a felfelé haladó levegő le tud hűlni a harmatpont alá, ilyenkor vízcseppek csapódnak ki belőle, amik meg lefelé folynak a cső belső falán (és olykor a dobozból kifolyva a lakás falán is :)

De ha a padlásra menő csöveket légmentesen elzárjuk (szerintem mindegy, hogy az alsó vagy a felső végükön), akkor nem tud kialakulni bennük az a folyamatos függőleges légáramlás, ami mindig friss vízpárát szállítana a lakásból a cső hideg szakaszába.

 

Demivel mostan nem meleg+párás lakásról, hanem garázsról van szó:

- ha a garázs egyáltalán nincs nem fűtve, akkor a padlásnál nem melegebb, ezért a felmenő csövekben nem fog felfelé áramlani a levegő

- ha a garázs nagyon jól szellőzik a külvilággal, akkor a garázs levegőjének páratartalma nem lesz magasabb, min a külvilágé, ekkor nem is tud víz kicsapódni a csőben a levegőből.

Előzmény: gepesz (59474)