A Bromo túrák hajnal 3-4 órakor indulnak a kráterszéli szállodákból, napfölkeltét nézni. A Cemara Indah Hotelben aludtunk. nagyon egyszerű, de van melegvíz és úgyis csak 4-5 órát aészol. Az étterme használható, itt ettük meg életünk első avatárcsirkéjét. Azt hittük káliumpermanganáttal kezelt kényszervágott jőszág, de legalább valami fűszerrel átitatott a sotoayam alapanyaga. Balin láttuk, hogy tényleg létezik ilyen élő, bizar lila húsú tyúk. Nem tudom neked mi a drága, de szerintem megéri a viszonylag kényelmes indulás. Probolinggoból legalább 2 órával hamarabb kell cihelődnöd, visszafelé is a dzsiphez vagy kötve, siet vissza Probolinggoba. Szerintem nem éri meg.

A túrát 11 éves gyermekemmel tettem meg, bírta, átlagos fizikummal megjárható.

Mi -és szerintem a legtöbb dzsip túra- a kráter szélén lévő kilátónál kezdtük, sötétben átdöcögtünk a hamuporos kráteren és felröcsögtünk a kilátóhoz. Ott vártuk meg a napfelkeltét. Nagyon impozáns volt és olyan színek játszottak a hegyeken, amilyet csak el tudsz képzelni egy irtózatos rikkancs festményen, de ez a valóság volt. Utána kicsit lemásztunk a kráter oldalán, onnan is nézegettünk, majd  ismét le a kráterbe, ahol verseny a dzsippek között. Iszonyatos por, rázkódás, motorosok, lovasok, szóval káosz :O)))). az off road után a kráterben lévő vulkáni kúpra másztunk fel gyalog a templomtól. vagy 3 órát kutyagoltunk jobbra-balra, mezítlábaztunk a vulkáni hamuban, bújócskáztunk az árkokban, fotóztunk, ücsörögtünk. A kutyafuttában intézed, talán 30 perc az út, de a ritka levegő miatt kissé lassaban halad az ember és jobban szuszog, mint általában. A kráterben lévő kráterhez :O))) kb 100, bokáig érő finom porral eltemetett lépcsőfok vezet. Fönt elszörnyedve nézhetsz bele a forró savas katlanba, és csodálhatod a tájat, meg, hogy mi a fenének is másztál fel ide a többi túristával. Ez leghamarabb csak egy nap múlva derül ki számodra, de akkor már nem leszel ott... Utána mi kiültünk kávézni a szálló teraszára és még nézegettük a tájat, a pöffentgető vulkánt, az ilyent. Csak délután indultunk tovább.

Az országban máshol, bármire teljesen bevett művelet nem megy. Készülj fel lelkileg, hogy komoly "maffia" működik a hegyi túrára, nem nagyon tudsz alkudni, választási lehetőséged sincs másik, kedvezőbb társaságot találni. Igen vagy nem a kérdés. Esetleg a motoros megoldás jöhet szóba spórolásként, de szerintem a hamuban a dzsippek között száguldozni sötétben egyenetlen (s akkor még finom voltam) terepen isten kísértés.