A Duden szerint (az elterjedés ellenőrizhető a http://www.verwandt.de/karten oldalon):
Krupp: 1. Foglalkozásnév a középalnémet krup ’(szarvas)marha’ szóból: így ilyet birtokló parasztot, vagy ilyennel kereskedő tőzsért jelenthet. 2. Ragadványnév a szintén közélalnémet krupen ’mászik, kúszik’ igéből. — Mivel a legdélebben ritka, így vélhetően nem a Grupp név zöngétlenedett formája, bár egyes családoknál ezt sem lehet kizárni (főleg, ha telepesként kevert nyelvjárásterületre érkeztek).
Grupp: 1. Legfőként a Groppe név sváb alakváltozata, ez pedig a ’géb’ hal (Cottus gobio) neve. Elsősorban külső hasonlóságra utaló ragadványnév lehet: a halnak a testéhez képest nagy a feje és a szája; de akár halászt is jelölhet. 2. A lakóhelyi név is lehet a lakóhely olyan jellegzetességéről véve, mint a középnémet grupe (mai német Grube) ’gödör, verem’m, vagy a középalnémet gruppe ’lefolyó, levezetőárok’.
Nick: Képzőtlen apanév a német Nikolaus ’Miklós’ egyházi személynév rövidüléséből.
Merk, Merck: A germán *markō ’határ’ előtagot tartalmazó német személynevek [pl. Markward(t), Markhard(t)] rövidülése, amely képzőtlen apanévként lett családnév.
Mirk: Erről a névről nem emlékezik meg a Duden, és igen ritka is. Én sem mondanék most semmit róla (azt sem, hogy mennyire lehet a Merk alkalmi vagy rendes alakváltozata).
Lunz: 2. Ragadványnév a középfelnémet lunz ’álmosság’, illetve lunzen ’szundít’ szavakból. 2. Tiroli eredet estén a lakóhely környezetére utal az ottani régi lunze ’hasadék, nyílás’ szóval jellemezhetően.
Vetter, Fetter. A mai értelmének megfelelő német közszóból lett családnév: Vetter ’unokafivér, unokatestvér; atyafi, rokon’, ill. ’apai nagybácsi’. Eredetileg a nagyobb családon belüli ragadványnév lehetett, amely a környezetben elterjedve szélesebb körben használatos lett, majd a ragadványnevek „szokásos” forgatókönyve szerint öröklődött, így vezetéknévvé lett. — A Vetter az etimologikus, a Fetter a fonetikus írásmód.