Nagyon szívesen!

Kuncogok, hogy az édes verziót mutogatták, pedig az az én szentségtörésem volt anno -sok éve (természetesen mások is kitalálhatták!!!).

Az egész család döbbenten vette, hogy így belerondítottam a szent fazékba... De nyelték, mint kacsa a nokedlit, bár lehordtak, hogy ez már nem Gibanica!

"Akkor adjatok neki más nevet!"

"Na jó, >édes Gibanica<..."

Azután áldomást ittunk a névadóra -sáragföld közelit.

:o)