Ha már így belementünk a 47-es Algyő- Szeged evolúciójába:

 

Ez a szakasz nem gyorsforgalmi út. Eredetileg 2x1 sávos út volt, útcsatlakozásokkal, telekbehajtókkal, kerékpárosokkal, lassú járművekkel, Algyővel és MOL szénhidrogén mezővel, de viszonylag kevés tanyával.

 

1.)  A forgalomnövekedés miatt jött a kapacitásbővítés persze a legolcsóbb formában

A szakaszt négysávosították (nem tudom mikor, talán a 90-es években), de ezt dupla záróvonallal és osztatlan pályásan tették meg. Sem balra sávok, sem szerviz utak nem épültek. Maradtak az útcsatlakozások, telekbehajtók. A dupla záróvonalon azóta is mindenki természetesen módon hajt keresztül kanyarodáskor.

 

A négysávos úton a forgalom felgyorsult.

Mint tudjuk a legnagyobb baleseti kockázata a több sávos osztatlan pályás külterületi közútnak van. Ha itt baleset van – akár balra kanyarodás, akár átsodródás miatt – annak a legtöbb esetben súlyos sérülés az eredménye. Külterületű közúton ma már nem is tervezhető osztatlan pályás négysávos kialakítás.

 

2.)  A négy sáv és a megnövekedett forgalom miatt a MOL-osok nem tudtak átjárni

A MOL benzinkútnál tehát az indokolta a körforgalom kialakítását, hogy a MOL az út két oldalán lévő területei között át tudjon járni. Pénz már akkor sem volt annyi erre, hogy ide külön szintű csomópont épüljön (helyigény, közművek, hídépítés, csomóponti ágak stb.), a körforgalom ára mindennek töredéke volt csupán.  Megjegyzem ezekben az években külön szintű csomópontot csak autópályáknál építettek Magyarországon. Négy sávos külterületű közút még ma is ritka.

 

3.)  Algyő Téglás utcánál a fentiek még fokozottabban jelentkeztek (Algyő közelsége, vasútállomás), így oda is csak körforgalom jöhetett szóba. Így ide épült az ország első két sávos spirális körforgalma. Ha már lassítjuk a főút forgalmát, legalább ne szűkítsük le egy sávra elv alapján.

 

4.)  M43 autópálya csomópontja

2 négysávos út alapesetben teljes lóhere típusú csomópontot igényelne. Ennek helyigényét tudjuk, ez itt szóba sem jöhetett, az áráról nem is beszélve. Az alárendelt négysávos 47-es miatt bármilyen csomópont típusnál szembekerülünk újra a két sáv kontra balra kanyarodás problémájával (balra sávnál még hosszabb híd is kellett volna). Egyetlen megoldás a dupla körforgalom, amit az utolsó pillanatban utólag terveztek át turbóvá. Ráadásul a kerékpárútra is gondolni kellett, annak is ez a legjobb. Normális esetben ez egy tökéletes településkapuja lehetne Szegednek.

 

5.)  Következett a 11,5 tonnás megerősítés

Melyben meg kellett volna oldani:

-         osztott pályássá alakítást

-         balra kanyarodás problémáját

-         csomópontok kialakítása, egységesítését

 

Az, hogy osztott pályássá alakítás legyen, nem is volt kérdés, csak a módja.

Ha olyat akarunk, mint Algyő és Hódmezővásárhely között, akkor gyakorlatilag 5 sávosítani kell. A középső sáv elválasztó sáv, ill. balra sáv és befogadó sáv. Ez egyrészt borzalmas drága lett volna (egy sáv elbontása, újabb sáv építése, terület igénybevétel, közművek), másrészt újra ott van a két sáv kontra balra mozgások.

Ráadásul mindezt egy burkolat erősítési projektbe sem lehetett volna beleerőltetni.

Így lett a beton terelőelemes változat a nyerő, melynek a legkisebb a keresztmetszeti helyigénye, azaz így kell a legkevesebbet szélesíteni a burkolaton.

 

Az előnytelen hegyesszögű algyői bekötőút csatlakozás helyett adta magát a Déli útba való bekötése. A közművek és azok irdatlan költsége megint közbeszólt. Így jött a már vázolt újabb körforgalom ötlete.

Ez már csak azért is volt jó, mert így az osztott pályássá alakítás miatti balra kanyarodók a közelben találnak körforgalmat melyben megfordulva kevesebb többlet úttal tudnak haladni, ugyanez igaz a kerékpárosokra is, akiknek az őt másik oldalán van dolguk.

 

Összefoglalva:

A fő gond az, hogy az út funkciója nincs tisztázva, ezért 2 fő egymással ellentétes érdek van (gyorsforgalmi út kontra helyi út):

 

1.) Azon úthasználóé, aki (kb. mint egy autópályán), nem kanyarodik le az útról ezen a szakaszon, hosszabb távon használja (Hmvásárhelyre, Békéscsabára, Debrecenbe megy). Az Ő érdeke, hogy gyorsan, négy sávon, keresztező forgalom nélkül tudjon haladni, végig elsőbbsége legyen.

 

 2.) Az itt élőké, Algyőé, ill. a MOL területen dolgozóké.

Nekik kell a buszmegálló, kell, hogy akár gyalog is keresztezzék az utat (zebrák, ami itt csak körforgalomnál lehet), hogy minden irányban biztonságosan ki tudjanak kanyarodni minden irányban, kerülő nélkül.

Tekintettel arra, hogy párhuzamos út nincs a lassú járműveket, mezőgazdasági gépeket sem lehet letiltani.

 

Én azt gondolom a kis pénz, és a sok igény miatt még így is legésszerűbb kompromisszum született meg.

 

Mindenkit kielégítő megoldás csak egy új nyomvonalon vezetett M47-es jelentene, de azért ne feledjük, hogy egy mindössze 6,5 km-es szakaszról beszélünk, tehát az időveszteség nem olyan sok, ami nem érné meg a biztonságot ill., a helyiek igényeinek a figyelembe vételét.

 

str