Mondtam, hogy csak egyet, nem akarok végtelen értetlenkedő vitát. Erre egy sincs.
A tömeg néküli, ámde erőhatást kifejtő gravitonról?
Igen, posztulátum, ha nem bánod. A tömeg nem alapvető tulajdonsága az anyagnak, csak akkor ugrik elő amikor az elemi részecskék körpályára állnak. Nemlétező, matematikai pontokból felépített, erőhatást kifejtő téridő nem zavar? A graviton ezzel szemben anyagi részecske, ég és föld a különbség.
Vagy arról az elképzelésről, hogy a graviton mindenhol jelen van..
Ez miért baj? Szokatlan? Az nem bűn, szokjad. A nemlétező téridő keletkezése nem zavar?
a tömeg (égitest) leárnyékolja
Igen, inkább az az érdekes, hogy milyen gyengén árnyékolódik. A Földön gyakorlatilag keresztülmegy. A nyomóerő úgy alakul ki, hogy felülről több graviton nyom mint alulról, de a különbség nagyon nagyon kicsi.
És az árnyékban nem keletkeznek gravitonok?
Nem. Gravitonok sehol sem keletkeznek, mert elemi részecskék.
Mert akkor az árnyékokat ügye érzékelnünk kellene, de nem detektáljuk.
Dehogynem, ez okozza a súlyodat, mérheted (detektálhatod) mérleggel.
hogyan magyarázható kisméretű (realtív kis méretről beszélek), ámde nagy tömegű égitestek nagy gravitációja.
Az árnyékolás tömegfüggő. Ilyen esetben közelebb kerülhetsz a tömeghez, így lesz erősebb a gravitáció a felszínen. Távolabb mindegy milyen sűrű az objektum, csak az össztömeg számít.
Namármost annyira vacak nem lehet a modell, nem gondolod?
A számítások jók, a modell nem jó (fizikailag nem létezik a téridő). A számítások a nyomó gravitáció testközeli gradiensére vonatkozik, ezt írja le a görbülő téridő modell.
lifetime of free muons of 2.19703 ± 0.00004 μs
Na itt a probléma. Igenis azt jelenti, hogy ez egy átlag, (mint a féléletidő, ami azt jelenti, hogy a müonok fele ennyi idő alatt bomlik el), csak itt nem fele, hanem 63%-a bomlik ennyi idő alatt (= 1/e része marad meg).
Csak a mean -t felejtetted le. Mean lifetime. Sajnos.
