Hozzánk munkahelyre kijött egy ürgemadár a TB-től és megpróbálta meggyőzni azokat akik nem akarták a reálhozamukat felvéve visszaadni a MANYUP pénzüket.
Érvük az volt. hogy úgyse a mi pénzünk és hogy lehet jó a lelkiismeretünk, ha az államnak emiatt extra adóssága keletkezik.
Mondták, hogy rokkantság esetén is kire támaszkodhatnánk? Hát az államra, mert ő tart el akkor minket.
Ha meg nem lépünk vissza akkor ne számítsunk állami nyugdíjra.
Ehhez képest Féreg Zsuzsa említett véleménye már a nyugdíj elérhetetlenségének bizonytalanságáról szól.
Néha elgondolkodtam mi lett volna ha nem lépek vissza: mennyit ért volna az a pénz. ha továbbra is a MANYUP-nál gyarapodott volna.
Tőlem az állam MANYUP-ról 5 milliót szedett el és akkor még nemmondta, hogy a szociális rendszert annyira felrobbantja, hogy
a munkavállalás nélküli nyugdíjam biztosan nem lesz elég a megélhetésemre (a mostani rokkantellátásom sem).
Ehelyett kiszúrta a szememet a reálhozammal, aminek örültem és amiből jó meleg paplanokat vettem.

És abból az 5 millió forintból egy havi 21000 forintos járadék jönne ki 20 nyugdíjas évemre (több nem lesz).

A szomorú most az, hogy látható, hogy eszük ágában sincs majd nyugdíjat fizetni nekünk.

Módom lenne utódoz csinálni csak mivel felnevelni valoszinuleg nem tudom  a rokkantellátásomból ezért ebben az irányban nem léphetek