Ez igaz, de pontosan az lenne a lényege ennek, hogy megmutassa a két "útvonal" egymáshoz képesti viszonyát / az útvonalvezetés azonosságait / eltéréseit.

(A 2000-es Peták-féle "A Szent István Vándorlás nyomában" című dokumentumfilm-sorozat pontosan arra épült, hogy végigjárva a Kéktúrát, rámutasson az 1938 óta történt változsáokra - felvillantva képeket, térképeket, filmrészleteket a múltból: 1938, 1964, 1979).

Egyébként már az 1938-as Szent István Vándorlással kapcsolatban is használták az "országos kék-jelzés" fogalmát (lásd az 1938-as térképet).

Alternatívaként lehetésges még az "Országos Kék-jelzés" szóösszetétel használata a címben az "Országos Kéktúra" helyett, hiszen az Országos Kéktúra is az "Országos Kék-jelzésen" vezet végig.

Viszonylag új jelenség, hogy mai világban kicsit kezd elmosódni a túramozgalom - teljesítménytúra közötti határvonal (ebben az összevetésben az egyik oldalon a túramozgalom áll, mint nem időhöz kötött teljesítésű túra, a másik oldalon a teljesítménytúra rendezvénye áll, melyet általában egy meghatározott szintidő alatt kell teljesíteni az év egy előre meghatározott napján).

Régebbről a Bükk 900-as csúcsai vagy éppen a Hegyhát 50 teljesítménytúra hozható fel példának. A Bükk 900-as teljesíthető (volt) teljesítménytúraként, de túramozgalom is egyben. A Hegyhát turistája túramozgalom pedig gyakorlatilag lefedte a Hegyhát 50 túra útvonalát vagy annak közvetlen környékét. A Csetneki Sanyival mostanában közösen indított Budai Térképkör is ilyen: 81,6 km-es hosszával, egyben teljesítve nem könnyű teljesítménytúra (bár nem egy meghatározott napon kerül megrendezésre), ugyanakkor időkorlát nélküli túramozgalom is egyben. A többi "kör" kicsit más elven működik (Kör, Vérkör): azokat egyben kell teljesíteni (kötetlen időpontban - de meghatározott szintidőn belül).