Egyébként a koronazár érdekes jószág!

Ugyanis a legszélső, a közegeknek kitett menetbe bizony beül mindenféle szutyok, izzadság, stb. Ennek rétegződése pedig azzal jár, hogy a felgyülemlést követő kitekerésnél is érezhetően nehezebben indul meg kifelé a korona, majd az állítás utáni betekeréskor már kevésbé lehet betekerni a megszokott erővel (ezt jól lehet látni az emblémázott koronákon). Aztán legközelebb ugyanez ismétlődik, és megint és megint, végül egyre rövidebb lesz a betekert hossz, ergo egyre erősebben tekerné rá a tokcsőre a páciens.

Persze mindez a mai világ havonta-kéthavonta kitekergetős szokásaival tudott csak előjönni, mert így adódott meg a lehetősége és ideje a szutykolódás kikeményedésének.

Ellenben nyaralás - és az órám rendszeres kényszerfürdetése - után mindig szép tiszta szokott lenni az órám koronája is, utána rendre jobban betekerhetővé válik.

(Habár ugyanez jól látható a fémcsat réseiben is.)