Nem kell ezt túldimenzionálni - egyszerűen 1970 után a mechanikus óra átkerült a luxus/kuriózum szegmensbe, és ez az újrapozicionálás voltaképpen a mai napig zajlik. Mivel ez nem volt olyan régen - így a köztudatba maradéktalanul még át sem került...

Azt kell látni, hogy valóban tartós, egyszersmind megbízható és tényleg pontos órát kb: a XX. század közepéig olcsón nem lehetett készíteni. A feltételek legalább egyike sérült mindenképpen - így szükségszerű volt, hogy a tényleg jó óra drága is volt. Aztán részben a CNC megmunkálás elterjedésével, de főleg a mikroelektronika fejlődésével eljutottunk oda, ahol ma tartunk - hajszálpontos és hosszú élettartamú szerkezeteket lehet készíteni gombokért. Nagy szériában "szinte ingyen", évtizedekig megbízhatóan működőképes, gyakorlatilag abszolút pontos DCF szerkezeteket egy meki menü áráért... Ez már csak elméletileg fokozható, gyakorlatilag nem - és ezzel a minőségi mechanikus óra elveszítette eredeti, időmérő funkcióját - és lett belőle luxustárgy. Még az is zűrösen, mivel a CNC megmunkálásnak köszönhetően korábban csúcsminőségnek számító szerkezeteket lehet nagy szériában szintén igen olcsón készíteni.

Így aztán nem csoda, hogy az iparág keresgéli a helyét, és bizony nem mindig leli - sok a kakukktojás, a furcsaság, a nem ritkán kétes próbálkozás...